Az év első Kerekasztal Hírlevél óta örvendetes módon tagszervezeteink számtalan, nívós és nagysikerű rendezvényeket tartottak meg. Ezért külön köszönetemet szeretném kifejezni tagegyesületeink vezetőinek és munkatársainak dicséretes munkájukat.
Tájékoztatni szeretnék mindenkit arról, hogy Simon Ferenc Esperes Főlelkész Atya és Andorka Rudolf az Evangélikus Gyülekezet Felügyelő kezdeményezésére megalakult az úgynevezett „Egyesületek Közötti Egyeztetés“ (EKE), melynek meghívott résztvevői a Kerekasztal (KA) illetve Központi Szövetség (KSz) vezetőségéből három - három  meghívottal április 6-án a Szent István Otthonban megtartotta első ülését. Konkrét megállapodás történt a 2017-es év két nemzeti ünnepünk és egy kultúrális témájú este közös megtartására. A március 15-ét az említett két ernyőszervezet nevében a KSz szervezi, ill. az október 23-át a KA. A kultúrális este együttes szervezéssel történik. Megállapodás szerint kéthavonta találkozunk, a következő űlés május 25-én lesz.
Sajnálattal jelentem, hogy ösztöndíjasaink Keller Rita és Miklós Tünde mandátuma május 15-ével végződik. Ezúton szeretném mindkettőjüknek tagegyesületeinknek és a vezetőségnek különböző téren nyújtott nagy segítségüket megköszönni. Nemcsak aktívan vettek részt, nagyszámú és sokszínű rendezvényeinken, hanem az ezekről írt beszámolókat is remekül fogalmazva szép stílusban írták meg, így az egyedi hangulatokat sikerült visszaadni. 
Köszönetem mellett kívánok nekik sok sikert az életben. 
Viszont örömmel jelenthetem, hogy az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala a következő periódusra két új ösztöndíjast kapott, így a sikeres együttműködés és a segítség továbbra is biztosítva van. 

Barátságban:

Kedves Kerekasztal Tagok, kedves hírlevél olvasók!


A Kerekasztal Hírlevél két évvel ezelőtti indulásától számított 14. és egyben az utolsó számában veszek részt szerkesztőként. Ezúton szeretném megköszönni a Kerekasztal vezetőségével, a tagszervezeti vezetőkkel és tagokkal való közös munkát, a sok-sok színes élményt, mellyel gazdagítottak a két év alatt és sok sikert kívánok Nekik a további munkához. Örömömre szolgált, hogy megismerhettem a Bécsben működő magyar szervezeteket és egyesületeket, azok vezetőit és tagjait. Jól eső érzés, hogy részese lehettem a Bécsben működő magyar kultúrális életnek, hogy új barátokat szerezhettem, akik befogadtak ebbe a körbe.  Köszönöm a szerkesztő társaimnak, Ale Márió Dánielnek és Miklós Tündének is a közös munkát. 


További sikerekben, eredményekben és sok örömben gazdag munkát kívánok minden tagegyesületnek, valamint a Kerekasztal Hírlevél olvasóinak. A szeptemberben induló új szerkesztőségnek pedig jó munkát kívánok. 

A Petőfi Program ösztöndíjasaként tavaly szeptembertől Bécsben dolgozhatok a magyar identitás erősítéséért. A fogadó szervezetem, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala egy ernyőszervezet, amelynek tagjai évtizedek alatt fontos és elmaradhatatlan részévé váltak az ausztriai magyarok kulturális és társadalmi életének. A Kerekasztal 2016. február 20-i közgyűlésén Radda Istvánt választotta meg elnöknek és Kilyénfalvi Gábort társelnöknek. Ennek apropóján beszélgettem velük múltról, jelenről és jövőről. 

 

A Petőfi Program ösztöndíjasaként tavaly szeptembertől Bécsben dolgozhatok a magyar identitás erősítéséért. A fogadó szervezetem, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala egy ernyőszervezet, amelynek tagjai évtizedek alatt fontos és elmaradhatatlan részévé váltak az ausztriai magyarok kulturális és társadalmi életének. A Kerekasztal 2016. február 20-i közgyűlésén Radda Istvánt választotta meg elnöknek és Kilyénfalvi Gábort társelnöknek. Ennek apropóján beszélgettem velük múltról, jelenről és jövőről. 

Kérlek, meséljetek magatokról és mondjátok el, mit jelent számotokra ez a tisztség.
Radda István: 1956 novemberében, többek között a szüleim kérésének engedve a testvéreimmel hagytam el Magyarországot. Éltem 52 évet Innsbruckban, részben Németországban és Svájcban is, de nyolc éve Bécs közelébe költöztünk, mert szerettünk volna közelebb lenni a hazánkhoz. Badacsonyban van egy házunk szőlővel, Kiskunmajsán egy tanyánk, így gyakran töltjük ott a hétvégéket. A magyar emigrációs szervezeti tevékenységemet már 1958-ban elkezdtem, amikor nyugaton újra megalakult a MEFESZ, a Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetsége, ahol évekig vezetőségi tag voltam. Innsbruckban is bekapcsolódtam anno az ottani magyar szervezetek munkájába, emellett megalakulásától kezdve (2001) pénzügyi ellenőre voltam a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének. Ezt a feladatot a Kerekasztal megalakulásáig láttam el. Bécsben hat évig voltam a Központi Szövetség főtitkára. A Szövetség az alapszabálya szerint a magyar gyökerű, Ausztriában élő osztrák állampolgárokat képviseli, azonban a rendszerváltás után rengeteg magyar ember érkezett Ausztriába, akik nem mondtak le az állampolgárságukról, amikor letelepedtek. Így a szükség hívta életre az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalát, hiszen nagyon fontosnak éreztük, hogy minden Ausztriában élő magyar embernek a legkisebbtől a legnagyobbig, lehetősége legyen a saját gyökereinek megtartására és megerősítésére szervezeti szinten is. Örülök, hogy a Kerekasztal elnökeként én is ezekért a szép célokért dolgozhatok.
Kilyénfalvi Gábor: 1985-ben jöttem Bécsbe először, majd ’87-ben egy évre hazamentem. ’88-ban jöttem vissza, és azóta is itt élek. Hegedűkészítő mester a szakmám. Javítom, készítem ezt a hangszert, és játszok is rajta. Közel állnak hozzám a művészetek, énekeltem kórusban, szólóban, játszottam színházban. A Kerekasztallal a Délibáb kultúregyesületen keresztül kerültem kapcsolatba. Egy táncházban ismerkedtem meg az ottani elődömmel, Fritz Oberhoferrel, aki megszólított, hogy akarok-e táncolni a Délibábba… Így kerültem be a Délibáb Tánccsoportba, amiről azután kiderült, hogy nem is csak egy tánccsoport, hanem kultúregyesület. 
(http://petofiprogram.hu/hirek/becsi-magyar-kulturegyesulet-delibab-kerekasztal-lovagjai-xxi-szazadban-ii-resz). 
Fritz – betegsége miatt – nem tudott részt venni a Kerekasztal alakuló ülésein, így engem bízott meg azzal, hogy képviseljem a Délibábot. Örömmel tettem eleget a kérésének. A Kerekasztal megalakulása nagyon fontos mérföldkő volt az ausztriai magyar szervezetek életében, hiszen attól kezdve sokkal könnyebbé vált a kommunikáció az anyaországgal, mivel az ernyőszervezet együttesen tudja képviselni a tagok érdekeit. Elképesztő nagy megtiszteltetés, és hatalmas felelősség, hogy Radda István mellett társelnökként dolgozhatok. Megpróbálok megfelelni ennek a kihívásnak.

Mik a Kerekasztal legfontosabb célkitűzései? 
Radda István: A Kerekasztal 2013-ban 16 rendes, és egy megfigyelő tagszervezettel került bejegyzésre, az elnöke Christoph Hartig lett.  A spektrum nagyon széles, a tagok között egyaránt jelen vannak diákok, cserkészek, történelmi egyházak, iskolák és kulturális egyesületek is. A megalakulás hivatalosan 2013-ra datálódik, a közös gondolkodást azonban már 2011-ben megkezdtük. Nagyon fontos, hogy azóta van egy olyan szervezet, amely összefogja az Ausztriában élő magyarokat, és így együtt ápoljuk a magyar gyökereket, a magyar nyelvet, a magyar kultúrát, valamint közösen tudjuk érvényesíteni az érdekeinket. Christoph (Christoph Hartig, a Kerekasztal volt elnöke) áldozatos munkájának köszönhető, hogy az elmúlt évek során nemcsak egyben maradt a szervezet, hanem folyamatosan fejlődni is tudott. Nehéz szívvel vettem tudomásul a távozását, de együtt találtuk ki az új vezetői struktúrát, amelyben két elnöki státusz van, és a munka is két felé van osztva. Van egy kultúráért felelős elnök, Gábor, és egy operatív (pénzügyek, adminisztráció, kapcsolatok ápolása) elnök, ez vagyok én. Azok, akik kikerülnek ide Ausztriába, szeretnék megtartani a magyarságukat, ehhez nyújt segítséget a Kerekasztal, amely ernyőszervezetként fogja át a magyarságot szolgáló feladatok elvégzését. Ma azt mondhatjuk röviden, hogy a Kerekasztal tagszervezetei a „sztárok”, és a Kerekasztal vezetősége a háttérből segíti őket a munkájukban, az érdekérvényesítésben. A Kerekasztal vezetőségét a tagegyesületek delegáltjai alkotják, így törekedve az egyensúlyra, és erősítve az összetartozás és együttműködés elvét. A cél tehát egyértelmű: közösen, együttes erővel ápolni és megőrizni a magyarságunkat. 
Kilyénfalvi Gábor: Christoph nagyon fontos és nagyon eredményes munkát végzett, nekünk most az a dolgunk, hogy megőrizzük az eddig elérteket, és gyarapítsuk a közös értékeket. Nagyon fontos a Kerekasztal tagegyesületei közötti kapcsolat erősebbé, szorosabbá tétele, egymás munkájának megismerése, én erre fogok törekedni. A Kerekasztal megalakulása óta kibővültek a lehetőségek. Akik azelőtt a kis létszám miatt önállóan nem tudtak pályázni azok ma már a Kerekasztal égisze alatt megtehetik, ez ma már nem probléma. Nem tudna minden tagszervezet önállóan működni, irodát bérelni, de így ez nem jelent problémát. Fontos, hogy a jövőben is éljünk ezekkel a lehetőségeinkkel. Nagyon fontos célkitűzés és törekvés részünkről, hogy a magyarságunkat megtartsuk, együttműködjünk, és ne asszimilálódjunk. 


Terveitek szerint hogyan valósulnak meg ezek a célok? 
Radda István: Mindezek eléréséhez nagyon fontosak a rendezvények, a két tánccsoport táncházai, minden tagunk folyamatos munkája, a kéthavonta megjelenő hírlevél, amely beszámol az eseményekről, és részletesen mutatja be a tagegyesületek aktivitásait. Rendkívül fontos hírcsatorna a kerekasztal jól szerkesztett honlapja, amely ha szükséges napi szinten frissül, itt lehet tájékozódni a jövőbeli eseményekről. A szervezet finanszírozásának alapja a magyarországi támogatás, hiszen az anyaország az új nemzetpolitika eredményeképp támogatja a határon túli magyarságot. Többször előfordul, hogy egy-egy rendezvényben több tagegyesület dolgozik össze, különösen a magyarországi nemzeti ünnepek alkalmából. Ilyen esetekben általában egy egyesület vállalja a szervezést, de minden tagegyesület részt vesz a munkálatokban, a profiljának megfelelően. Azonkívül az is nagyon fontos, hogy a tagegyesületek önálló rendezvényeit a többiek látogassák, ezzel is demonstrálva az összetartozást. Jó érzés, hogy mindig tudunk örülni a többiek sikereinek. 
Kilyénfalvi Gábor: Olyan kulturális programokat szeretnénk, ahová meghívjuk a tagszervezeteket és együtt tudunk időt tölteni, mert alapvetően az idő nagy részében mindenki a saját dolgait csinálja. A rendezvények, a nemzeti ünnepek, mind alkalom az értékőrzésre. Többek között a Club Pannonia Magyar bálja, a tradicionális Gulyásfesztivál, és egy kulturális rendezvény, a „Tavaszi ébredés” mind színtere lehet a magyar közösség továbbépítésének. 


Kérlek, beszéljetek az idei évről, mit terveztek a Kerekasztal berkein belül, melyek lesznek az év kiemelt jelentőségű eseményei?
Radda István: Első helyen említeném, hogy az ’56-os forradalom 60. évfordulója van idén. Ez kiemelt jelentőségű, a megemlékezés sorozat október 23-án csúcsosodik ki, ezt is a Kerekasztal szervezi. A Kerekasztal megalakulása óta felvirágzott a közösségi élet, a tagegyesületek közötti összetartás és együttérzés is egyre intenzívebb. Hagyományos rendezvényeinkre felfigyeltek itt, és Magyarországon is, ezek természetesen idén is megrendezésre kerülnek. A VI. Magyarok világtalálkozóján fellép a Délibáb és a Napraforgók táncegyesület. Ez nagy kitüntetés, hiszen az egész világ magyarsága, több mint 180 panoráma club vezetője lesz jelen ez alkalomból. 
Kilyénfalvi Gábor: Ezek mellett a „Tavaszi Ébredés” kulturális rendezvény is nagyon fontos, amelynek április 16-án lesz a megnyitója a Collegium Hungaricumban. Itt nemcsak a néptánc, népzene, hanem a komolyzene, a modern tánc, a költészet, a fotózás is komoly szerepet kap. A főszervező a Délibáb, de a rendezvény sok-sok egyesület közös munkájának eredményeképp valósul meg. A megnyitón két standot állítunk majd fel frekventált helyen, ahol az érdeklődők megtalálják a tagegyesületek prospektusait, szórólapjait, eseménynaptárjait és meghívóit.


Hogyan értesülhetnek az érdeklődők a Kerekasztal rendezvényeiről, valamint a tagegyesületek mindennapi történéseiről?
Radda István: A tagegyesületek folyamatosan tájékoztatják az érdeklődőket saját honlapjaikon és közösségi oldalaikon, valamint az évek során az érdeklődőktől összegyűjtött címlisták segítségével e-mailben és levélben is igyekeznek eljuttatni a meghívókat a kiemelt jelentőségű rendezvényekre. Emellett hálásak vagyunk a Magyar Államnak, hiszen az általuk finanszírozott Petőfi Sándor Program keretében hozzánk érkező ösztöndíjasok nagyon nagy segítséget jelentenek a kapcsolattartásban. Részt vesznek a tagegyesületek rendezvényein, és írásos beszámolókat, fotógalériákat készítenek, amelyek felkerülnek a Kerekasztal honlapjára, valamint bekerülnek a kéthavonta megjelenő hírlevélbe. (www.kerekasztal.at,https://www.facebook.com/Kerekasztal-Runder-Tisch-633936260017776/?fref=ts )
Kilyénfalvi Gábor: A Kerekasztal hagyja a szervezeteit szabadon dolgozni, de a kifelé irányuló kommunikáció egységes, és így sokkal fajsúlyosabb, emiatt nagy jelentősége van a Kerekasztal hírlevelének, és szintén nagyon fontos a honlapon és a közösségi oldalakon való jelenlét is. 


Ebben a felgyorsult, technikai vívmányokkal zsúfolt és arra épülő világban egyre nő a távolság a generációk között. Fontosnak tartjátok-e társadalmi szinten a generációk együttműködését és vannak-e közös terveitek az ifjúsággal?
Radda István: A Kerekasztal ernyőszervezet több szempontból is speciális, és kiemelkedik a magyar egyesületeket tömörítő csúcsszervezetek közül. A világ számos pontján jártam, Amerikától Svédországig, így jól ismerem az ilyen szervezetek felépítését, de nem találkoztam olyan működő modellel, ahol éppúgy találunk programot a karon ülőknek, mint a nagyszülőknek. Az AMAPED-nek (Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete) és a Bécsi Magyar Iskolaegyletnek köszönhetően minden szülőnek lehetősége van magyar nyelvű foglalkozásra vinni a gyermekét, hiszen náluk bőséges a választék ezekből, a Ringatótól a Honismereti foglalkozásig. (http://petofiprogram.hu/hirek/ausztriai-magyar-pedagogusok-egyesulete-kerekasztal-lovagjai-xxi-szazadban-i-resz )
Kilyénfalvi Gábor: A generációk közötti kapocs hatalmas érték a Kerekasztalnál. Bécsben közel 2000 egyetemista van, akik hihetetlen tudással rendelkeznek a mai világról, és belül szomjasak arra, amit az idősebb generáció a tapasztalatai révén tanult meg. Ezért fontos, hogy megtaláljuk velük a hangot, és a kapcsolatot. Aktivizáljuk az ifjúságot, és biztatjuk őket arra, hogy megismerjék, megértsék, és a sajátjuknak érezzék azokat az értékeket, amelyeket az itt élő idősebb generáció magában hordoz. A tagegyesületek révén az óvodától egészen a szép korig kísérjük egymást. A nemzeti ünnepek közös ünneplése kiváló alkalom a generációk találkozására. Az „Europa”- Club (rengeteg kiváló esemény főszervezője) például gyakran dolgozik együtt a Magyar Diákok Egyesületével valamint a Cserkészcsapattal, és mindig gyümölcsöző az együttműködésük. (http://petofiprogram.hu/hirek/kerekasztal-lovagjai-xxi-szazadban-iii-epizod-magvetesbol-aratas-lett-europa-club,http://petofiprogram.hu/hirek/kerekasztal-lovagjai-xxi-szazadban-iv-epizod-megmutatjuk-hogy-itt-vagyunk-az-mde-vus )

Több, a magyarokat összefogni kívánó szervezet van Bécsben, és a tavalyi évben a Kerekasztal kezdeményezésével közös rendezvényre is sort került. Tervezitek-e, hogy ez az együttműködés idén folytatódjon? 
Radda István: A Kerekasztal továbbra sem zárkózik el semmilyen együttműködési lehetőségtől. Többször volt közös rendezvényünk a Bécsi Magyar Nagykövetséggel és tavaly a Központi Szövetséggel is együttműködtünk. Idén a Kerekasztal saját rendezvénye mellett az ’56-os forradalom 60. évfordulóján a Bécsi Magyar Nagykövetség, a Központi Szövetség és a Kerekasztal együtt is megemlékezik. Itt szeretném elmondani, hogy a Kerekasztal jó szívvel fogadja mindazon szervezetek érdeklődést, akik hasonló célokat tűztek ki maguk elé, és szeretnék jobban megismerni az ernyőszervezetet, valamint csatlakozni ahhoz. Keressenek bennünket bizalommal.
Legközelebb hol találkozhatunk veletek? (Mi a Kerekasztal legközelebbi nagyobb eseménye, rendezvénye)?
Kilyénfalvi Gábor: A legközelebbi ilyen alkalom a „Tavaszi Ébredés” rendezvényünk, amelynek a programjáról itt tájékozódhatnak: (http://www.wukv.at/2016/03/03/tavaszi-ebredes-2016/?lang=de ) 
Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!   

Az Ausztriai független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezete és egyesületei által az 1848-as forradalom megemlékező ünnepsége Miklósfalván (Nickelsdorf) 2016. március 13-án, vasárnap került megrendezésre. Idén 30. éve, hogy a rendezvény minden alkalommal a Kossuth emléktábla megkoszorúzásával kezdődik. 

Az Ausztriai független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezete és egyesületei által az 1848-as forradalom megemlékező ünnepsége Miklósfalván (Nickelsdorf) 2016. március 13-án, vasárnap került megrendezésre. Idén 30. éve, hogy a rendezvény minden alkalommal a Kossuth emléktábla megkoszorúzásával kezdődik. 1906-ban már fent volt a templom oldalán az emléktábla, mely a világháború időszaka alatt sajnálatos módon eltűnt a templom faláról és a háborús zűrzavargások következtében lekerült a templom alagsorába. Az 1983-ban alakult Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezetének egyik kezdeti megmozdulásaként, a csúcsszervezet indíttatására és a miklósfalvi polgármester hozzájárulásával és támogatásával az emléktábla kikerült az alagsorból az eredeti helyére, a templomhoz közeli fő parkba egy monumentális kőemlék oldalára helyezve. 
A délután 15-órakor kezdődő emléktábla koszorúzáson Steip Ferenc, az Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezetének elnöke mondta el nyitóbeszédét, majd a miklósfalvi (nickelsdorfi) polgármester mondott köszöntőt. Az emléktáblára a csúcsszervezeten kívül az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala, a bécsi magyar nagykövetség, Gerhard Zapfl polgármester és Miklósfalva testvérvárosa a pusztavámi delegáció is elhelyezte koszorúját. A közösen elénekelt Szózat után a Miklósfalvai Kultúregyesület „Kugel“ közremüködésével együttesen további ünnepi műsor várta a megemlékezőket, ahol Steip Ferenc köszöntő beszéde után elsőként Miklósfalva polgármestrere, Gerhard Zapfl is elmondta beszédét. Mag. Michael Perschy, politológus és a burgenlandi levéltár dolgozója egy igen átfogó és részletes történelmi beszámolóját pedig egy filmvetítés követett, mely a 30 évvel ezelőtti megemlékezés és szoboravatás emlékeit tárta a nézők elé képekben, mely gyakorlatilag egy visszapillantás volt a 30 évvel ezelőtt visszakerült Kossuth emléktábla megemlékezésének ceremóniájára. A köszöntő beszédet Radda István, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának új elnökének beszéde zárta, aki azt is megemlítette, hogy az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából a Kerekasztal és annak tagszervezetei számos rendezvénnyel készülnek. 

Az est folyamán a Szivárvány Gyermeknéptánccsoport és a Bécsi Magyar Kultúregyesület Délibáb fergeteges táncai szórakoztatták a közönséget, melyhez a Bajkó Zenekar húzta a talpalávalót. A műsor végén a fellépők ajándékot, a gyerekek pedig édességet kaptak a már közelgő Húsvét jegyében. A szervezők egy közös vacsorára invitálták a vendégeket, melyet táncház követett. 

A koszorúzáson és az azt követő rendezvényen a Miklósfalván és környékén élő magyarság mellett több ausztriai magyar szervezet és egyesület is képviseltette magát, a bécsi magyar nagykövetség képviseletében pedig Király Edina volt jelen. 

 

2016. március 14-én, hétfőn tartotta meg a 168 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharcra való megemlékezését a Bécsi Magyar Nagykövetség.

2016. március 14-én, hétfőn tartotta meg a 168 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharcra való megemlékezését a Bécsi Magyar Nagykövetség. A rendezvényt Magyarország bécsi magyar nagykövete, dr. Perényi János nyitotta meg, aki arra a forradalmi hullámra emlékeztette a vendégeket, mely 1848 tavaszán Bécset és Budapestet is összekötötte. Az akkori és mostani események között párhuzamot vonva pedig idézte a Frankfurter Allgemeine Zeitung megállapítását is. Az ünnepi műsorban felléptek a Kismartonból (Eisenstadtból) érkezett Esterházy-huszárok is, valamint eléneklésre került a „Kossuth Lajos azt üzente” című dal is, melyet a teltházas közönség hangosan együtt énekelt. A megemlékezésen dr. Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke, tartotta meg beszédét, aki többek között arról is beszélt, hogy: „…a függetlenség 1848-ban sem jelentette az elszigetelődés vágyát, Magyarország már akkor is az európai kultúra hordozója és része volt. Magyarország ma joggal várhatja el, hogy egyenrangú és megbecsült tagként tekintsenek rá Európában és bárhol a világban, hiszen kevés ország tett hazánkhoz hasonlóan sokat a szabadságért. …„
Az 1848-as forradalom megemlékezése alkalmából főképpen az Ausztriában élő magyarok jöttek el, de a határ menti magyar városokból is érkeztek megemlékezők, továbbá több Ausztriában működő magyar szervezet is képviseltette magát. Mindemellett az osztrák politikai élet képviselői is megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt, így Johannes Hübner parlamenti képviselő, az osztrák-magyar baráti tagozat elnöke, valamint Maria Rauch-Kallat, a Magyar-Osztrák Társaság elnöke, volt egészségügyi miniszter is jelen voltak. 
A közösen elénekelt Szózat után a nagykövetség ebédre invitálta a megemlékezőket, amely kiváló alkalom volt a beszélgetésre és kapcsolatépítésre is. 

Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala az „Europa”- Club főszervezésével valamint a tagegyesületek aktív részvételével szervezett ünnepi megemlékezést március 15-én. A közös program délután négy órakor kezdődött Bécsben a Bessenyei-szobornál, majd 18 órától a Collegium Hungaricumban folytatódott.
 

Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala az „Europa”- Club főszervezésével valamint a tagegyesületek aktív részvételével szervezett ünnepi megemlékezést március 15-én. A közös program délután négy órakor kezdődött Bécsben a Bessenyei-szobornál, majd 18 órától a Collegium Hungaricumban folytatódott.
Közel százan gyűltünk össze Bécsben Bessenyei György testőríró, a megújuló magyar irodalom vezéralakjának szobránál március 15-én délután. A szitáló hóesésben Smuk András, az „Europa”- Club elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Bertényi Iván, a Bécsi Magyar Történeti Intézet vezetője ünnepi beszédében felidézte a ’48-as forradalom eseményeit, és beszélt azok történelemformáló hatásáról. „A magyar történelem legfontosabb fordulópontjai közül az egyik legfontosabb éppen 1848“- hangsúlyozta beszédében Bertényi Iván. Ezt követően a Tarka Barka népdalkör és a Rézsarkantyú citerazenekar Kossuth-nótákat adott elő.
A műsor végén Perényi János bécsi magyar nagykövet, Radda István az 56-os Szabadságharcos Lovagrend Osztrák-Német Nagypriorátusa, a Kerekasztal elnöke és Radda Marika a Club Pannónia elnöke, Paksánszki Szilveszter a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközségi képviselőtestületének elnökhelyettese, Sas László és Szőke Péter az „Europa”- Club vezetőségi tagjai valamint a Komensky iskola kétnyelvű óvodai csoportja helyezte el koszorúját a szobornál.
Ezt követően a bécsi Collegium Hungaricumban teltház előtt folytatódott az ünnepi műsor. Dr. Smuk András, az „Europa” – Club elnöke köszöntötte Radda Istvánt, a Kerekasztal elnökét valamint az egybegyűlteket, és felolvasta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének a határon túli honfitársakhoz írt köszöntő levelét. Ezután a Napraforgócskák gyermek tánccsoport előadásában többek között magyarbődi és felcsíki táncokat láthattunk. Őket Mentsik Szilvia, az AMAPED elnöke, a Kerekasztal alelnöke követte a színpadon, aki elmondta ünnepi beszédét.
„Múlton nyugszik a jelen, s azon a jövendő” – mondta Széchenyi. Egy nemzet léphet csak fel egységesen, nemzetté pedig a hazaszeretet és a nyelv kovácsol. Mi, akik itt ünnepelni jöttünk össze szívünkben egyformán szeretjük Magyarországot, szeretjük innen Bécsből vagy bárhonnan a világból, elhisszük, hogy van egy felsőbb erő, amely képes a hazáért forradalomra szólítani, nem nézve hol élünk éppen, mert közös a haza és a nemzet. Egyetlen szóval is mondhatnám még egyszer; hazaszeretet.
Ha kérdést intéznénk itt, vagy a világ bármely részén, hogy melyik a magyarság legnagyobb nemzeti ünnepe, nagy többségük gondolkodás nélkül fogja rávágni: március 15-e.(…) 1848. március 15-én felemelte szavát a nemzet, s a korhadt rend kártyavárként omlott össze. Ezt az ünnepet tehát minden magyar, minden rendszer, a legkülönbözőbb politikai irányzatok, mozgalmak és pártok, a legkülönbözőbb gondolkodású emberek vallják magukénak. (…) Bárhol is élnek, a magyarok március közepén minden évben újra meg újra feltűzik a nemzetiszínű szalagból készített kokárdát. Büszkén tűzzük fel minden évben a kokárdát a szívünk fölé. (…) Büszkék vagyunk, de nem magunkra, hanem magyarságunkra, hazaszeretetünkre és azokra az őseinkre, akik szembe mertek szállni az elnyomó rendszerrel a reménytelennek tűnő helyzetben…”
 – mondta el beszédében Mentsik Szilvia.
Az ünnepi műsor a Soproni Petőfi Színház művészeinek verses műsorával folytatódott. Ács Tamás és Papp Attila színművészek elsősorban Petőfi Sándor műveiből válogattak a március 15-i ünnephez kapcsolódóan. Huzella Péter budapesti Kossuth-díjas zeneszerző, gitáros-énekes megzenésített versekkel lépett a színpadra, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, valamint kortárs költők verseiből hallhattunk tőle válogatást, majd táncolt nekünk a Napraforgó Néptáncegyüttes. A megemlékezést dr. Molnár Mária a Collegium Hungaricum igazgatónőjének beszédje zárta.  

Jelen kiadásunkban a legnevesebb magyar költők közül kettőtől közlünk egy-egy olyan verset, amelyeket azok más, korábban élt magyar verselőkről írtak. Az egyikük Ady Endre, aki 1908-ban Ilosvai Selmyes Péterről fogalmazott meg egy költeményt, a másik pedig Petőfi Sándor Csokonai Vitéz Mihályról írt műve. 

Jelen kiadásunkban a legnevesebb magyar költők közül kettőtől közlünk egy-egy olyan verset, amelyeket azok más, korábban élt magyar verselőkről írtak. Az egyikük Ady Endre, aki 1908-ban Ilosvai Selmyes Péterről fogalmazott meg egy költeményt, a másik pedig Petőfi Sándor Csokonai Vitéz Mihályról írt műve. Érdemes megjegyezni, hogy Csokonairól több magyar irodalmi alak is megemlékezett írásaiban. Egy ilyen verset már korábban is lehoztunk, mégpedig Jókai Mórtól mind magyar eredetiben, mind pedig német fordításban. A vers két változata a következő linkekekn érhetők el:


http://v2.kerekasztal.at/newsletter/szeptember-oktober-2015/jokai-mor-csokonai/

http://v2.kerekasztal.at/de/newsletter/september-oktober-2015/mor-jokai-csokonai/ 


ADY ENDRE: ILOSVAI SELYMES PÉTER (1908)
         

Jó Ilosvai Selymes Péter,
Néha-néha úgy-úgy szeretnék
Elborozgatni őkelmével.

Lágy keménység és kemény lágyság,
Neki is ez volt pátriája:
Ez a szegény, cifra Szilágyság.

Egy-két század mit számit köztünk?
Ő is itt álmodott és sínylett.
Álmodtunk, sírtunk, ösztönöztünk.

Őt a régi hősök sarkalták
S én, jaj, magamnak vagyok hőse
S ránk csaptak erdővágó balták.

Hajh, ha találkoznánk mi ketten,
Beh elbúcsúznék sok mindentől,
Amit eddig nagyon szerettem.

Hajh, be kibeszélnők magunkat,
Két régi, örök, magyar ember,
Akiket már minden Új untat.

Ő Toldiról mondana szépet
S poharunkat összekoccintván
Sírva áldanók a meséket.

A Petőfi Program ösztöndíjasaként tavaly szeptembertől Bécsben dolgozhatok a magyar identitás erősítéséért. A fogadó szervezetem, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala egy ernyőszervezet, amelynek tagjai évtizedek alatt fontos és elmaradhatatlan részévé váltak az ausztriai magyarok kulturális és társadalmi életének. Sorozatomban őket szeretném bemutatni. 
 

A Petőfi Program ösztöndíjasaként tavaly szeptembertől Bécsben dolgozhatok a magyar identitás erősítéséért. A fogadó szervezetem, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala egy ernyőszervezet, amelynek tagjai évtizedek alatt fontos és elmaradhatatlan részévé váltak az ausztriai magyarok kulturális és társadalmi életének. Sorozatomban őket szeretném bemutatni. 
A Kerekasztal következő lovagja a bécsi MDE-VUS Diákegyesület, amely 1999-ben alakult. A diákegyesület elnökével, Paluska Zsuzsával beszélgetve egyre nyilvánvalóbbá vált számomra, hogy milyen fontos célokért dolgoznak ezek a fiatalok nap mint nap, derűsen, lelkesen. 
A Magyar Diákegyesület 1999-ben alakult meg, azzal a céllal, hogy összefogja a Bécsben élő magyar diákságot. Az évek során egyre nőtt az osztrák fővárosban tanuló magyar diákok száma, jelenleg több mint kétezren vannak. A diákegyesület legfontosabb célkitűzése, hogy naprakész információkkal szolgáljanak azoknak a fiataloknak, akik Bécsbe szeretnének tanulni, dolgozni. Ezért az egyesület tagjai folyamatosan gyűjtik a bécsi életre vonatkozó hasznos tudnivalókat, az egyetemek és szakok követelmény - és tanulmányrendszerét, a diákoknak is megfizethető szállások listáját, a diákmunkával kapcsolatos szabályokat valamint minden olyan kulturális és közérdekű információt, amellyel segíthetik a társaik elindulását és beilleszkedését. Emellett létrehoztak egy olyan kapcsolati hálót, amelyben a már ott élő társaik adnak tanácsokat, tippeket minden lehetséges módon (a honlapjukon, e-mailben, facebookon) mindazoknak, akik érdeklődnek a bécsi lehetőségekről.
Az MDE-VUS mindemellett a rendezvények szervezésében is jeleskedik, mindent megtesznek, hogy változatos programokkal tegyék színesebbé a fiatalok életét a szemeszterek ideje alatt. A tavaly októberi két napos gólyaavatón például több mint száz Bécsben tanuló magyar diák szórakozott kiválóan. Emellett kulturális rendezvényeket szerveznek, sikeres bécsi magyar vállalkozókat hívnak meg, hogy történetükkel inspirálják az ifjúságot, work shopokat tartanak, ahol többek között segítenek a jó önéletrajz megírásában, fogadó óráikon szívesen válaszolnak a bécsi továbbtanulás feltételeiről szóló kérdésekre, és tájékoztatják az érdeklődőket az iskolákról és lehetőségekről. Nemrégiben elindítottak egy sorozatot is, MDE Café címmel, amelynek keretében már két előadás volt: a Táplálkozás és egészség, valamint az Információs hétvége diákoknak.
Az egyesület elnökének, Paluska Zsuzsannának három alelnök segíti a munkáját: Murányi Nándor, Sebestyén Zsombor, és Wéninger Patrik.
A diákegyesület - idén először - egy több napos szórakoztató, sport és kulturális programokat is magába foglaló nagyszabású rendezvénysorozatot szervezett, az I. Bécsi Magyar Diáknapokat. Mivel céljuk minél több diákot megszólítani, összefogni, így rendkívül változatos volt a műsor. Az MDE-VUS komoly és megbízható segítség azoknak, akik hosszabb – rövidebb ideig Bécsben tervezik az életüket, emellett vidám, lelkes hátteret nyújt a már ott élő ifjaknak. 
Jó szívvel ajánlom őket!

Elérhetőségeik: 
A-1020 Wien, Hollandstrasse 4
Collegium Hungaricum
http://www.mde.hu
mde-vus@mde.hu

http://www.facebook.com/MDEVUS

2016. március 16-20. között első ízben került megrendezésre az I. Bécsi Magyar Diáknapok a Magyar Diákok Egyesületének szervezésében. A többnapos programsorozatban kulturális, szórakoztató és sportesemények is helyet kaptak.
 

2016. március 16-20. között első ízben került megrendezésre az I. Bécsi Magyar Diáknapok a Magyar Diákok Egyesületének szervezésében. A többnapos programsorozatban kulturális, szórakoztató és sportesemények is helyet kaptak.
A rendezvény megálmodója és megvalósítója, a Magyar Diákok Egyesülete 1999-ben alakult meg azzal a céllal, hogy összefogja a Bécsben élő magyar diákságot. Ez a törekvés határozza meg a működésüket ma is, és ezért indították el idén - hagyományteremtő szándékkal – ezt a többnapos, sokrétű kikapcsolódási lehetőséget nyújtó rendezvényt. A Magyar Állam Petőfi Sándor Programjának ösztöndíjasaként örömmel vettem ki a részem a munkából. Az én feladatom elsősorban a szombati focikupa koordinálása volt. No de kezdjük az elején.
Az I Bécsi Magyar Diáknapok március 16-án, a „0.” napon két helyszínen várta a szórakozni vágyó, játékos kedvű fiatalokat. Az első helyszínen 17:00 órától sörpong, majd kvízbajnokság zajlott. A jó hangulatú vetélkedőket követően kulturált keretek között beszélgetett és ismerkedett tovább az összegyűlt népes ifjúság.  A második helyszín 20:00 órától különböző társasjátékok közül válogathattak hasonlóan vidám hangulatban a jelenlévők.
Az első Bécsi Magyar Diáknapok hivatalos megnyitójára március 17-én került sor a Collegium Hungaricumban. A műsor este nyolc órakor a már jól ismert Délibáb Néptáncegyüttes fellépésével indult, majd Hajas Gábor bécsi magyar követ köszöntötte az egybegyűlteket. Ezt követően két nagyon jó együttes, a Duo Muffin (tagjai: Gábor Auguszt - ének, gitár; Leonardo Kapetanovic – szólógitár, Ősze Gergely – ütősök, cajón); és a Passion Project (Tujmer Gábor (Kis Suba) – dob, Mikó Gábor (Tigris) – gitár, Jancsó Miklós – basszusgitár, Kóbor Péter – gitár, Kiss Noró – ének, Augmayer ZozóFater – hang, Varga Ernő – látvány) koncertje következett.
Hosszú évek után ismét a diákegyesület szervezésében adott rendkívül szórakoztató műsort Bécsben a Magyarországon is méltán ismert és elismert Dumaszínház két népszerű tagja, Beliczai Balázs és Tóth Edu. A március 18-án, pénteken este nyolc órakor kezdődő előadásra szép számban fogytak a jegyek elővételben, valamint a helyszínen is. Ez a program remek kikapcsolódás volt, egyben kiváló ráhangolódás a hétvégére.
Március 19-én, szombaton reggel kilenc órakor kilenc csapat részvételével kezdődött az MDE-VUS I. Focikupa. A három csoportban zajló körmérkőzések végén hat csapat jutott a középdöntőbe. Itt két csoportban folytatódtak a selejtezők, melyek eredményeképpen a megmaradt négy csapat játszhatott a 1-4. helyért. Az egész napos tisztességes, sportszerű, pörgős játékot jó hangulat és látványos gólok jellemezték. A 2016. évi MDE-VUS focikupa eredménye: Bajnok: Lángoló Babakocsi, ezüstérmes: Campus Brigittenau, bronzérmes: Vapiano 2. A torna gólkirálya: Giorgos Korovesis lett. 
A sportnapot követően este tíz órakor indult a Semester Opening Party, ahol Niedermayer Kolos zenélt. A jó hangulatú buliban sokan kitartottak reggelig.
Az I. Bécsi Magyar Diáknapok záróakkordjaként került sor a filmklubra az AMAPED-ben. Ennek keretében március 20-án, vasárnap délután öt órától a Hotel Transylvania című animációs filmet néztük meg közösen.
A diáknapok összességében több száz Bécsben élő magyar fiatalnak jelentett tartalmas időtöltést, és bátran állíthatom, hogy a rendezvénysorozat elérte a célját. Aki idén nem tudott részt venni, ne aggódjon. A kedvező fogadtatás és a remek visszajelzések alapján úgy gondolom, a Magyar Diákok Egyesülete jövőre folytatja ezt a jeles kezdeményezést. 

 

Herkules ilyet a Hesperidák 
kertjébe' se látott,
Hősi Ulysses sem Alkinoos szigetén.
Még boldog szigetek 
bő rétjein is csoda lenne,
Nemhogy a pannon-föld 
északi hűs rögein.

S íme virágzik a mandulafácska 
merészen a télben,
Ám csodaszép rügyeit 
zuzmara fogja be majd!
Mandulafám, kicsi Phyllis, 
nincs még fecske e tájon,
Vagy hát oly nehezen vártad 
az ifju Tavaszt?


A mű rövid értelmezése:
Janus Pannonius pontosan érzékelteti helyzetét: reméli , hogy poézisének rügyei szárba tudnak majdan szökkenni, virágai terméssé tudnak érlelődni. Janus első magyar latin nyelvű költőként előhírnöke volt annak a folyamatnak, amelyenek eredményeként a magyarországi költészet később átvészeli a zúzmarás időket, és néhány évtized múltán új rügyfakadás s új virágzás indul meg kezdeményezései nyomán. (Később Balassi Bálint reneszánsz költőként már magyarul veti papírra sorait.) A mandulafa motívum, mely az ég és föld közötti kapcsolatot jelképezi, egyben a fa maga a költő is, aki rügyeivel (verseivel) a reneszánsz humanizmus és a sarjadó magyar költészet előfutára. A vers első és második strófája között egy ellentét feszül, a második versszakban az aggodalom hangjai is megszólalnak.
(forrás: doksi.hutanarkademia.hu)  

Számos érdeklődőt vonzott Reha György előadása a Székesfehérvári Egyházmegye kortárs művészeti tevékenységéről a bécsi Collegium Hungaricumban, mely az „Europa”-Club által 2016. március 31-én lett megrendezve. 

Számos érdeklődőt vonzott Reha György előadása a Székesfehérvári Egyházmegye kortárs művészeti tevékenységéről a bécsi Collegium Hungaricumban, mely az „Europa”-Club által 2016. március 31-én lett megrendezve. Reha György, akiről kevesen tudták, hogy 2011 óta a Székesfehérvári Egyházmegye Kortárs Művészeti Gyűjteményét vezeti, már évtizedek óta tagja az „Europa”-Clubnak. Elsőként Smuk András, az „Europa”-Club elnöke köszöntötte az érdeklődőket, majd átadta a szót Reha Györgynek, aki bevezetőjében fényképes összeállítások segítségével számolt be fiatalkori tevékenységéről, amikor a budapesti Toldi mozi galériáját vezette: www.toldigaleria.hu

Ezután a Székesfehérvári Egyházmegye filmstúdiója által készített filmek levetítésével az egyházmegye tevékenységét mutatta be a kortárs képzőművészekkel folyamatosan gazdagodó kapcsolatának tükrében. Ezek a rövid filmes összefoglalók bemutatták az elmúlt évek kiállításait, ahol Aknay János és Somogyi Győző Kossuth-díjas művészek mellett Jovián György és Kárpáti Tamás festőművészek, továbbá Rabóczky Judit Rita és Szmrecsányi Boldizsár (Boldi) szobrászművészek  alkotásait láthatták az érdeklődők. Spányi Antal megyés püspök videoüzenete nagy tetszést aratott az előadás végén, aki üzenetében ezúton meghívta a jelenlévőket szeptember 17-ére, amikor az erdélyi Szovátán élő Kuti Dénes festőművész munkáit állítják ki a Székesfehérvári Egyházmegye  Kortárs Művészeti Gyűjteménye következő rendezvényén.  Az előadás után büfé várta a vendégeket, amely kiváló alkalom volt a kortárs művészetekről való további eszmecserére. 

A Magyar Távirati Iroda jelentését örömmel továbbítjuk a Hírlevélen keresztül, hogy a Magyarország Köztársasági elnöke, Áder János, Radda István, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztanának elnöke, a Magyarország Barátai Alapítvány alapító tagja részére „az emigrációban élő magyarság összefogása és identitásának megőrzése terén hosszú évtizedeken át végzett, odaadó és elkötelezett tevékenysége elismeréseként“ a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adományozta.
Ünnepélyes keretek között a kitüntetést a Külügyminisztérium dísztermében március 6-án Szijjártó Péter Külgazdasági és Külügyminiszter adta át.  

Közel 3000 résztvevővel és közreműködővel került megrendezésre 2016. április 1- 3. között a 35. Magyar Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár Budapesten, a Papp László Sportarénában. A Bécsi Magyar Kultúregyesület Délibáb és a szintén Bécsben működő Napraforgók Néptáncegyüttes 2016. április 2-án, a Tànchàztalàlkozò keretein belül fel is léphetett Budapesten. 
 

Közel 3000 résztvevővel és közreműködővel került megrendezésre 2016. április 1- 3. között a 35. Magyar Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár Budapesten, a Papp László Sportarénában. A Bécsi Magyar Kultúregyesület Délibáb és a szintén Bécsben működő Napraforgók Néptáncegyüttes 2016. április 2-án, a Tànchàztalàlkozò keretein belül fel is léphetett Budapesten. 
A Táncház Egyesület és az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület összefogásának köszönhetően az 5. alkalommal megrendezett „Minden magyarok tánca” – n léphetett újra színpadra a két bécsi magyar néptánccsoport is, akik számára igazán nagy megtiszteltetés, hogy mint minden évben idén is részesei lehettek ennek a felemelő eseménynek. Közel 100 másik, különböző országokból, köztük Szlovákiából, Németországból, az Amerikai Egyesült Államokból, Dél-Amerikából, Franciaországból, Erdélyből érkező magyar táncosok között táncolhattak. A határokon kívül élő magyar néptáncosok délután kettőkor a küzdőtéri nagyszínpadon, felvidéki és kalotaszegi táncokat előadva mutathatták meg tudásukat és köszönhették meg a szervezőknek a lehetőséget, a program idei házigazdáinak, Kádár Ignácnak és feleségének Nagypál Anettnek a segítséget és a Táncháztalalkozó lelkes közönségének a figyelmet. A két egyesület táncosai szeretettel gondolnak vissza erre a szép hétvégére s izgatottan várják a jövő évi “Minden Magyarok Tánca”-t. A bécsiek mellett a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület is indított buszt az idei rendezvényre. A burgenlandi magyarok ugyan nem léptek fel, de nagyon sok őrvidéki táncost, fiatalokat és gyerekek hoztak magukkal erre a hétvégére, Budapestre.  

A CLUB PANNONIA  meghívására május 3-án az „Ismerd meg Magyrországot“ rendezvénysorozat keretében SZEGED-város mutatkozott be. A részletes jelentés a remekül sikerült rendezvényről a szeptemberi HÍRLEVÉL-ben fog megjelenni.

Április 23-án, szombaton, Bécsben vendégszerepelt a marosvásárhelyi Gruppen-Hecc kabarétársulat, akik az „Europa”-Club meghívására léptek fel a Collegium Hungaricum színpadán este hét órai kezdettel, a „Migráncs vagyok, nem piskóta“ című előadásukkal.
 

Április 23-án, szombaton, Bécsben vendégszerepelt a marosvásárhelyi Gruppen-Hecc kabarétársulat, akik az „Europa”-Club meghívására léptek fel a Collegium Hungaricum színpadán este hét órai kezdettel, a „Migráncs vagyok, nem piskóta“ című előadásukkal.
Ezen a napon ismét megtelt a Collegium Hungaricum díszterme, rengetegen voltak kíváncsiak a marosvásárhelyi társulat idei zenés, politikai kabaré előadására, melynek szerzői: Nagy István és Molnár Tibor. 
„Az aktuális darab címét a székely vagyok, nem piskóta szlogen ihlette meg. „Mert a migráns - ahogy a székely is - valóban nem piskóta. Gondoljunk csak a tiltakozásul szájukat bevarrókra. De a migráns nem is terrorista. Vagy legalábbis nagy többségük nem az, még, ha az ijedtség diktálta közvélekedés hajlamos is ezt a bélyeget ragasztani rájuk. Elismerem, hogy jelen korunkban nem könnyedén nyílik a szánk a viccelődésre, de ha azt számítom, hogy ránk is leginkább migránsként és újabban terroristaként tekintenek a saját szülőföldünkön, akkor én is inkább a nevetést, mint a sírást választom. Még azért is! És ezért nyúltunk ehhez a kényes témához, no meg persze, sok egyéb, könnyebben fogyasztható fogáshoz is az idei tálalásunkban. Így találkozhatunk a vásárhelyi állatkert új, hosszúnyakú lakóival, és nyakas direktorával, a szépségszalonok csacsogó filozófusaival, a kérlelhetetlen DNA-ügynökkel, az élelmes kerítésgyárossal, Raymunddal, a botcsinálta politikussal, a Brüsszelből nagy tervekkel hazatérő reformtáplálkozóval, de személyesen Angela Merkellel, és természetesen valódi meg ál-migránsokkal is. Közbe-közbe pihenésül még énekelünk is.“, olvasható Nagy István szerző és szereplő tollából a társulat honlapján. 

A darab szereplői: Nagy István, Kárp György, Henn János, Biluska Annamária, Somody Hajnal, László Zsuzsa és Fodor Piroska. A darab zenei munkatársa: Nyágai István.

Az előadás előtt Dr. Smuk András, az „Europa”-Club elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, valamint a társulat tagjait. Köszönetét fejezte ki Tök Józsefnek, aki bőkezűen támogatta a kabaréestet, valamint Székely Szabó Zoltánnak, aki segítette a szervezést, és tartotta a kapcsolatot a külhoni színtársulatokkal. Végül örömét fejezte ki, hogy teltház előtt léphet színpadra a Gruppen-Hecc, és mindenkinek jó szórakozást kívánt.
Ebben nem is volt hiány, kuncogások, harsány kacagások tették színesebbé az egyébként is rendkívül humoros előadást, amelynek minden percét élvezetessé tették a marosvásárhelyi Gruppen-Hecc társulat tagjai. 

2016. április 9-én szombaton megtelt a bécsi Tivoli épülete a Bécsi Magyar Kultúregyesület Délibáb által szervezett Ferenczi György és a Rackajam koncert alkalmából. A Rackajam együttes műsorában összeolvad a magyar kultúra, és a rock’n’roll forradalom szeretete. Így fér össze a kalotaszegi hajnali Petőfi és Gérecz verseivel, illetve Hendrix zenéjével. Számos ponton utal a rock’n’roll forradalom, az amerikai zenei kultúra és a zenekar elképzelésének kapcsolatára. Így kétség kívüli, hogy egy ilyen tartalmas és változatos, egész estét betöltő zenei rendezvény rendkívül jó hangulatban telt és hatalmas sikert aratott. 

2016. április 9-én szombaton megtelt a bécsi Tivoli épülete a Bécsi Magyar Kultúregyesület Délibáb által szervezett Ferenczi György és a Rackajam koncert alkalmából. A Rackajam együttes műsorában összeolvad a magyar kultúra, és a rock’n’roll forradalom szeretete. Így fér össze a kalotaszegi hajnali Petőfi és Gérecz verseivel, illetve Hendrix zenéjével. Számos ponton utal a rock’n’roll forradalom, az amerikai zenei kultúra és a zenekar elképzelésének kapcsolatára. Így kétség kívüli, hogy egy ilyen tartalmas és változatos, egész estét betöltő zenei rendezvény rendkívül jó hangulatban telt és hatalmas sikert aratott. A hihetetlenül könnyed, mégis energikus produkciók mosolya bearanyozta a zenekarral töltött igen szórakoztató, tartalmas és humorban gazdag estét. A két felvonásos koncert szünetében alkalom nyílt a zenekar CD-inek megvásárlására is, köztük a legújabb lemezüket is, melyet Amerikában vettek fel. Az esti koncert nagy százalékban ennek a korongnak a dalaiból állt.  
Az egyre fokozódó jó hangulatot az is igazolta, hogy a szünetben félretolt asztalok helyén kialakított tánctér a második felvonás zenei blokkja alatt teljesen megtelt a táncolni vágyókkal. Az együttes tagjai a szünetben és a koncert után is nagy szeretettel és barátsággal beszélgettek a nézőkkel személyesen is, ugyanakkor dedikálták a CD-ket és az könyvüket is. 


A zenekar tagjai:
Ferenczi György – szájharmonika, hegedű, ének
Apáti Ádám – Wurlitzer zongora, basszusgitár, ének
Pintér Zsolt – mandolin, ének
Bizják Gábor – Wurlitzer zongora, kürt, ének
Jankó Miklós – cajon, ének


Mindenki nagyon jól szórakozott és már alig várják, hogy Ferenczi György és a Rackajam ismét ellátogassanak Bécsbe. 

2016. március 24-én este tartotta Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke a bécsi magyar nagykövetségen a 2024-es olimpiával kapcsolatos pályázatról szóló előadását.
 

2016. március 24-én este tartotta Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke a bécsi magyar nagykövetségen a 2024-es olimpiával kapcsolatos pályázatról szóló előadását.
A rendezvény kezdete után Dr. Perényi János nagykövet és Radda Marika, a Club Pannonia elnöke köszöntötte a jelenlévő vendégeket.
Schmitt Pál, egykori vivóvilágbajnok, a pályázóbizottság vezetője, a beszéd kezdete előtt bemutatott egy kisfilmet az olimpiai játékokról, a téma bevezetéseként. Közölte, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak és elnökének Thomas Bachnak az a célja, hogy 2020-ig megújítsák a legnagyobb sportmozgalmat. Emiatt foglalták össze az olimpiai mozgalom jövőjét 40 pontban. E pontok között a következők találhatók pl.: a játékok fenntarthatósága, a „tiszta“ atléták védelme, együttműködés a sport és a kultúra keretei között, az olimpiai marketing és szponzorálás fontossága, ezenkívül munkacsportok összeállítását a célok megvalósítása érdekében. Schmitt Pál hozzáfűzte, a 2024-es játékokra pályázó országokat 2016. májusában hívják meg a tulajdonképpeni „versenyre“. Decemberben fogják beküldeni a kandidáló országok az ajánlataikat, és 2017 augusztusában, a perui Limában fogják kiválasztani a szervezővárost. Schmitt Pál kifejtette, a játékok megrendezésének lehetősége a döntő az adott országban. Az olimpiai játékok támogatottsága a magyar lakosok körében 60%-on áll. A magyar kormány egy határozatot is elfogadott a leendő pályázatról. A fenti oknál fogva, állítja Schmitt Pál, nincs szüksége Budapestnek népszavazásra, mert a támogatottság nagyon jelentős. Az olimpiai pályázatok esetében vannak minimum követelmények. Ezek: szükséges infrastruktúra és sportlétesítmények. Az olimpiai faluban 16000 (!) ágyra van szükség, emellett 100 000 hotelszoba is kell Budapesten, valamint egy teljes médiafalut is fel kell majd építeni. Az olimpia olyan, mintha egyszerre kellene 28 világbajnokságot rendezni. Két másik aspektus is kimagaslóan fontos lesz a játékok folyamán: a biztonság ( ez Rioban is elsődleges szempont lesz) és a környezetvédelem. A pályázatra visszatérve Schmitt kiemlte: új stadionokat kell építeni, valamint az elkészült épületeknek a fenntarthatósága és a későbbi kihasználtsága is mindenképpen kiemelkedő szereppel bír. Az is témája a megbeszéléseknek, hogy pl. vitorlás és kajak kenu versenyeket hol lehet majd megrendezni. Lehetséges helyként a Balaton merült fel. Feltehetjük a kérdést: mi lesz az „öröksége“ a játékoknak? Lehetne belőle, mondta Schmitt Pál, társadalmi hasznunk (kialakulhatna egy egység a magyar társadalomban), ezenkívül gazdasági előnyök is adódnának. A szervezővárosban a játékok alatt 10500 atléta fog tartózkodni. 310 érmet osztanak majd ki. A „tiszta“ atléták védelme ( ez azoknak a sportolóknak a csoportja, akik semmiféle doppingot nem használtak), és maga a dopping elleni harc is egy döntő kérdés. Az is elhangzott, hogy a kultúra a játékok alatt kiemelkedő jelentőséggel bír. Schmitt Pál véleménye szerint a nagy szponzorok részvételére úgyszintén szükség van a Nemzetközi Olimpiai Bizottság támogatásában, ugyanakkor fontos a játékok szimbólumának védelme kereskedelmi szempontból. A 2024-es játékokra jelenleg négy pályázó jelentkezett: Róma, Párizs, Los Angeles és Budapest. Az előrejelzések szerint 2028-ban nem Európában fogják rendezni az olimpiát, viszont 2032-ben újra az öreg kontinensen szervezik meg. A modern sportlétesítmények és a jó szervezés mellett szükség van hosszútávú gazdasági fejlesztési tervre, ezenkívül a szakembereknek is az országnak is képesnek kell lennie a játékok megrendezésére. Az előadás végén a közönség soraiban ülők kérdéseket tettek fel Schmitt Pálnak, többek között arról, hogy miként lehet majd államháztartási szempontból a játékokat finanszírozni, ill. , hogy miért nem kerülhetnek bele az olimpiai ágak közé olyan sportok, amik jelenleg nem szerepelnek a játékok palettáján. A kérdések után a nagykövetség jóízű vacsorával látott vendégül minden jelenlévőt. 

A magyar forradalom és szabadságharc 60-ik évfordulója volt a mottója az idei szavalóversenynek Bécsben, amelyet április 16-án, szombaton rendezett az AMAPED a Collegium Hungaricumban. Az eseményre összesen 90 fiatal nevezett, és nemcsak Ausztriából, Magyarországról is érkeztek a verselni vágyó ifjak.
 

A magyar forradalom és szabadságharc 60-ik évfordulója volt a mottója az idei szavalóversenynek Bécsben, amelyet április 16-án, szombaton rendezett az AMAPED a Collegium Hungaricumban. Az eseményre összesen 90 fiatal nevezett, és nemcsak Ausztriából, Magyarországról is érkeztek a verselni vágyó ifjak.
„Ez egy olyan rendezvény, amit hagyománynak is nevezhetünk… minden évben egyre több a jelentkező és egyre népszerűbbé válik nemcsak itt Ausztriában és Bécsben, hanem a környező települések diákjai, magyar diákjai körében is, illetve most már harmadik éve Magyarországról is érkeznek hozzánk a versenyzők. Az idén is van egy különlegessége a versengésnek, a fő téma idén 1956 volt, ezzel a versennyel is erre akarunk emlékezni… mindez arra is jó, hogy végiggondoljuk azokat a történéseket, amiknek az emlékeit Magyarországról magunkkal hoztuk.”- mondta el az AMAPED elnöke, Mentsik Szilvia.
Az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületének munkatársai idén az 1956-ban élt költők verseit várták a versmondóktól. A megmérettetés már délelőtt 10.00-kor kezdetét vette, a 3-4 osztályosok léptek először a zsűri tagjai elé, akik nagy odafigyeléssel hallgatták a gyermekeket. A zsűri tagjai voltak: Szóták Szilvia, nyelvész - az Imre Samu Intézet elnöke, Fűzfa Balázs irodalomtörténész, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense, Pataki András, a Soproni Petőfi Színház igazgatója és főrendezője, valamint Mácsai Endre színművész, az Ensemble ohne Grenzen színésze.
11 órától a legkisebbek, az első és második osztályosok következtek, majd egy rövid szünet után a 2013-ban alakult Aranykapu Gyermekzenekar lépett a színpadra. A zenekar célja, hogy a magyar néphagyományból merítve, különleges hangzásvilággal, a korosztályoknak (1-10 éves) megfelelően adják át zenei- és anyanyelvi értékeinket. 
 Az interaktív koncerteken zongora-, gitár, nagybőgő, harangjáték, cajon, udu és egyéb ritmushangszerek is kísérik a nép- és gyermekdalokat, mondókákat.  A zenekar tagjai:  Töreky Zsuzsi – ének; Kiss Krisztián (Dalszerző): zongora, gitár; Lőrincz Tamás: nagybőgő, udu, cajon, harangjáték, gitár. 
Délután az alsó és felső gimnazista, valamint a felnőtt korcsoport szavalóit hallgathattuk meg. Az eredményhirdetésre kategóriánként került sor, a résztvevők emléklapot és könyvet, a díjazottak oklevelet és tárgyjutalmat kaptak. 


A díjazottak:
3-4 osztály - magyar, mint anyanyelv kategória:
Gregosits Rebeka
Labidi Tasnim
Szakács Zsófia
1-2. osztály - magyar, mint anyanyelv kategória:
Béres Blanka és Kriston Olivér
Gaál Julianna
Csécs Olivér
Különdíj: Tóth Sára
Az óvodások kategóriájában különdíjban részesült:
Csomor Béla, Gunst Olívia és Biró Mikolt
Magyar, mint második nyelv kategória:
Gazetovici Letitia
Zhong Jingy Yi
Szabó Gréta
Magyar, mint idegen nyelv kategória:
Antonia Schuster
Otto Slupik
Andreas Stephan
5-10. osztály - magyar mint anyanyelv:
Kéri Kamilla
Bárándi Réka
Nagy Andrea

Felnőtt kategóriában különdíjat kapott Nagy Domokos, és könyvjutalommal díjazták még Gellér Máriát és Bécsi Veronikát.
A szavalóverseny támogatói: a bécsi Matthias Szamos Konfiserie, a Csimota Könyvkiadó Kft és a Collegium Hungaricum volt.   

Egy rendkívül színes tavaszköszöntő estre, az immár második alkalommal megrendezett „Tavaszi Ébredés” című rendezvényre invitálta az érdeklődőket 2016. április 16-ánszombaton a Bécsi Magyar Kultúregyesület Délibáb Bécsben. Az idei színes programkínálatban a néptánc mellett teret kapott a költészet, a magyar népzene, valamint a klasszikus és a jazz zene is egyaránt. 
 

Egy rendkívül színes tavaszköszöntő estre, az immár második alkalommal megrendezett „Tavaszi Ébredés” című rendezvényre invitálta az érdeklődőket 2016. április 16-ánszombaton a Bécsi Magyar Kultúregyesület Délibáb Bécsben. Az idei színes programkínálatban a néptánc mellett teret kapott a költészet, a magyar népzene, valamint a klasszikus és a jazz zene is egyaránt. 
A Collegium Hungaricumban megrendezett műsor során, a szintén ezen a napon lezajlott AMAPED Szavalóverseny dobogósaitól magyar költők versei hangzottak el, így Nagy Andrea előadásában Horváth István „Tornyot raktam” című verset hallhatta a közönség, Gazovitici Letícia pedig Kányádi Sándor „Az okos kos” című költeményét szavalta el a rendezvényen. Ami a költészetet illeti, az est folyamán Méreg Attila előadásában Márai Sándor „Ég és föld” című verse is elhangzott. A Tavaszi ébredés című programban a szervező Délibáb Néptánccsoport bonchidai, rábaközi valamint moldvai táncokat mutatott be. A Szivárvány Gyermektánccsoport somogyi tánca és a Délibáb mellett vendég fellépők is táncoltak, így a szintén bécsi Napraforgók Néptáncegyüttes felcsíki táncokat adott elő, ugyanakkor először mutatkozott be Bécsben a linzi Ne-felejts Néptánccsoport, akik széki táncokat hoztak magukkal erre az estre. A Tarka Barka népdalkör dél-alföldi dalokkal lépett színpadra, a Rézsarkantyú citerazenekar pedig hajdúsági betyárdalokat adott elő.  
Az est különlegessége a művészeti ágak és stílusok sokszínűségében rejlett, hiszen a néptánc, a magyar népi zene és költészet mellett a modern és klasszikus zenei előadások is nagy szerepet kaptak. A Bécsben élő magyar énekesnő Szivkova Marianna, Felix Mendelssohn darabjával készült, a Bécsi Zeneakadémia növendéke Bégány Réka pedig Jules Mouquet: La Flute de Pan című darabot játszotta el fuvolán. A két művésznőt Gaurean Ottilia kísérte zongorán, aki az est második felében saját modern tánc koreográfiáját is bemutatta „Összhang” címmel. Kilyénfalvi Ági és Edbauer Christian gitáron és dobon egy saját dallal és az „Édes Gergelem” című moldvai dalnak a feldolgozásával készültek. A bécsi magyar fiatalokból alakult „The J-walkers” zenekar pedig Rolling Stones feldolgozással valamint egy saját instrumentális számmal kedveskedett a közönségnek, akiket Kilyénfalvi Gábor – a Délibáb művészeti vezetője, aki szakmáját tekintve hegedűkészítő is - rögtönzött hegedűjátékkal kísért. Az est különlegessége az volt, hogy nem volt konferálás, hanem a nézők a háttérben vetített diasorozatból olvashatták le a következő műsorszámot, melyekhez az előadókról is láthattak fényképeket, ugyanakkor a műsorok hangulatához a háttérben folyamatosan váltakozó tavaszi hangulatú képek is hozzájárultak. 
Az est szünetében és végén büfé várta a vendégeket, a műsorok után pedig táncház zárta az estet, amelyhez az egész esti műsort is kísérő Bajkó Zenekar húzta a talpalávalót. A néptánc és népzene fontos mozgatórugója a bécsi magyar közösségnek, melyet az est sikere is igazolt. Bízunk benne, hogy a „Tavaszi Ébredés” idei nagy sikere arra ösztönzi majd a szervezőket, hogy ez a rendezvény hagyománnyá nője ki magát és így minden év április közepén találkozhassunk egy tavaszköszöntő „Tavaszi Ébredés”-en itt Bécsben.   

2016. április 16-án került sor az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala és az AMAPED „Az én tavaszom” című fotópályázatának ünnepélyes eredményhirdetésére, valamint a legjobb képekből rendezett kiállítás megnyitójára Bécsben, a Collegium Hungaricumban. 

 

2016. április 16-án került sor az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala és az AMAPED „Az én tavaszom” című fotópályázatának ünnepélyes eredményhirdetésére, valamint a legjobb képekből rendezett kiállítás megnyitójára Bécsben, a Collegium Hungaricumban. 

Amikor február végén meghirdettük az „Én tavaszom” című fotópályázatot, álmunkban sem számítottunk ilyen hihetetlen érdeklődésre. Rendkívül nagy megtiszteltetés és öröm volt számunkra, hogy a határidő végéig közel 1500 alkotás érkezett hozzánk, a történelmi Magyarország minden pontjáról, Felvidékről, Erdélyből, a Vajdaságból, Magyarországról és Ausztriából is. A 18 év alatti korosztályban 370, míg a felnőtt korcsoportban 1056 fényképből kellett kiválasztani azokat, amelyek végül díjazottak lettek
A szakmai zsűri április 13-án hozta meg végleges döntését, hosszas egyeztetés után. Az értékelés főbb szempontjai közé tartozott, hogy a képek témája egyértelműen a tavasz legyen a kiírásnak megfelelően, emellett a zsűri értékelte a képek dinamikáját, valamint a természetességet. A zsűri tagjai voltak: Mentsik Szilvia, az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke, Czyzyk Leslie az ,,Europa'' Club fotósa, Fiedler Éva hivatásos fotós (www.evapix.at) valamint Keller Rita és Miklós Tünde, a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasai. 
A zsűri mindkét korcsoportban első három helyezetett, valamint három különdíjast választott. Emellett a legjobb 30 fotó kiállításra került, ez a mai megtekinthető az AMAPED nagytermében. 

A díjazottak:

A 18 év alatti korosztályban
I. helyezett: Lázár Endre
II. helyezett: Berta Luca
III. helyezett: Mendel Zsófia

A felnőtt korcsoportban:
I. helyezett: Thaler Tamás
II. helyezett: Jerszi Gabriella
III. helyezett: Veress Zoltán

Emellett a zsűri különdíjjal jutalmazta a Hajdúböszörményi Eötvös József Általános Iskola, Kondorosi Petőfi István Iskola, Újpesti Homoktövis Általános Iskola alkotásait.

A nagy érdeklődésre való tekintettel tervezzük a fotópályázat folytatását, és bízunk benne, hogy legközelebb is sokan tisztelnek meg bennünket azzal, hogy elküldik alkotásaikat.

Köszönjük szépen a nevezéseket, a zsűri munkáját, valamint a támogatók segítségét. A fotópályázatot támogatta a Petőfi Sándor Program, Medallion Kft, valamint a szervező egyesületek.  

A CLUB PANNONIA által beharangozott gróf Széchenyi Imre zenei estéje nagy érdeklődésre talált 2016. április 22-én, amit igazolt a 166 regisztrált és megjelent vendég. Ezért a 110 ülőhelyet befogadó Oratorium terme mellé az Osztrák Nemzeti Könyvtár (ONK) spontán nagyvonalúan egy második termet is megnyitott, így lehetőség nyílt a nagyszámú zenei érdeklődők részvételére. 

A CLUB PANNONIA által beharangozott gróf Széchenyi Imre zenei estéje nagy érdeklődésre talált 2016. április 22-én, amit igazolt a 166 regisztrált és megjelent vendég. Ezért a 110 ülőhelyet befogadó Oratorium terme mellé az Osztrák Nemzeti Könyvtár (ONK) spontán nagyvonalúan egy második termet is megnyitott, így lehetőség nyílt a nagyszámú zenei érdeklődők részvételére. A koncertet megelőzően a vendégeknek lehetőség volt, az ONK dísztermében (Prunksaal), valamint a jelenleg aktuális I.Ferenc József császár és magyar király kiállításának a megtekintésére.
Radda Marika, a Club Pannonia elnöke üdvözölte a nagyszámú közönséget, megköszönte a Nemzetközi Dunafilharmónie elnökének, Katona Ágnesnek az együttműködést. Köszöntőjében nagy örömmel üdvözölte a Széchényi család nagyszámban megjelent tagjait, akik Stuttgartból, Münchenből, Salzburgból és Innsbruckból jelentek meg. Röviden bemutatta az est ünnepi szónokát, Dipl.Ing. gróf Kálmán Széchényit, aki a család szeriorjaként felkutatta Gróf Széchenyi Imre zenei műveit. Majd felkérte a bemutató megtartására.
Gróf Széchenyi Imre, Széchényi István testvérének volt a fia, aki mint az Osztrák-Magyar Monarchia diplomáciai tevékenységével, mint a berlini nagykövet, jelentősen hozzájárult a Monarchia és Németország közötti békés kapcsolatok kiépítéséhez. Olyan híres zeneszerzők tartoztak baráti köréhez, mint Liszt Ferenc vagy Johann Strauss, akik hatással lehettek a zenei életben való tevékenységére. Eddig összesen 32 dalt, 34, kétkezest, 13 négykezes zongoraműve, 3 kamaraművet és 18 zenekari művet talált gróf Széchényi Kálmán kutatásai során. Ezen az estén a Nemzetközi Dunafilharmónia előadó művészei nagy sikerrel adtak elő ezekből a művekből. Továbbá Liszt Ferenc és Johann Strauss néhány ismert müve is elhangzott.  
A fergeteges elismerő tapsot követően Radda Marika virággal és borral köszönte meg a művészeknek magas nívójú előadását. Érdekes volt megfigyelni, hogy a nagyszámú vendégek a rendezvény után még sokáig élénken megbeszélték a sikeres estet és megismerhették gróf Széchényi Imre zenéjét.
Az est sikeréhez hozzájárult, mint főszponzor az Österreichische Lotterie és Bécs város.   

Felteheti a kérdést a Kedves Hírlevél-Olvasó: mármost miféle kapcsolata volt a magyar néppel a neves amerikai szerzőnek, Edgar Allan Poenak? Nos, erre mi szerkesztők annyit válaszolhatunk, hogy noha Poe (az eddigi kutatások szerint!) soha nem járt Magyarországon (Európán belül is biztosan csak Angliában), azonban még ő sem tudta elkerülni azt, hogy ne szerepeltesse a Kárpát-medencét minimum egy novellájában. E műnek Metzgerstein a címe. 
 

Felteheti a kérdést a Kedves Hírlevél-Olvasó: mármost miféle kapcsolata volt a magyar néppel a neves amerikai szerzőnek, Edgar Allan Poenak? Nos, erre mi szerkesztők annyit válaszolhatunk, hogy noha Poe (az eddigi kutatások szerint!) soha nem járt Magyarországon (Európán belül is biztosan csak Angliában), azonban még ő sem tudta elkerülni azt, hogy ne szerepeltesse a Kárpát-medencét minimum egy novellájában. E műnek Metzgerstein a címe. 
S túl egyébként azon, hogy e sorok írójának egyik kedvenc 19. századi, külföldi szerzője az elbeszélés és a novella műfajának eme világirodalmi szintű képviselője, meg kell említenünk azt a tényt is, hogy Poenak, aki egyben költő is volt, a Holló c. versét a magyar irodalomnak minimum három nagy alakja ültette át anyanyelvünkre: Tóth Árpád, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső. Az iskolai szöveggyűjtemények általában Tóth Árpád mesteri fordítását szokták magukban foglalni. (Aki próbált már rímekben gazdag verset átültetni magyarra, az tudja, hogy az sok mindennek titulálható, de könnyű feladatnak semmiképpen.) Érdekességképpen közöljük az első strófát:


A holló
(Tóth Árpád fordítása)
Egyszer egy bús éjféltájon, míg borongtam zsongva, fájón,
S furcsa könyvek altatgattak, holt mesékből vén bazár,
Lankadt főm már le-ledobbant, mikor ím valami koppant,
Künn az ajtón, mintha roppant halkan roppanna a zár.
"Vendég lesz az", így tünődtem, "azért roppan künn a zár,
 Az lesz, más ki lenne már?"

Mint tudjuk, a XX. századi magyar költészet nagyjai közül jónéhányan tekintélyes fordításirodalmat is hátrahagytak, jóllehet a korábbi évszázadok jelentős magyar író- és költőszemélyiségei is jócskán kitettek magukért e téren. Bizton állíthatjuk, hogy fordításaik minősége nem marad el saját műveikétől.
A szerzőt illetően hozzá szeretnénk tenni, hogy Poe 1849-ben bekövetkezett halála után lett híres, kivált Franciaországban (később persze mindenhol). Művein a romantika művészeti jellemzői érhetők tetten, ezenkívül erőteljes európai hatás érezhető rajtuk, hiszen az író novellái közül számos Párizsban (pl. Az elcsent levél), Angliában (pl. William Wilson), Olaszországban (pl. Egy hordó amontilladó) és Norvégiában (pl. A Maelström poklában) játszódik. 

Karikatúra Edgar Allan Poeról (Charles Adams)

Tóth Árpád

Newsletter letöltés PDF - HU Newsletter letöltés PDF - DE