Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala
Honfoglalás kori emlékek a Kárpát-medencében

Honfoglalás kori emlékek a Kárpát-medencében

Az “Europa”-Club meghívására 2019. február 14-én, 19 órakor a bécsi Collegium Hungaricumban tartott előadást Dr. Fodor István régész, a Magyar Nemzeti Múzeum volt igazgatója honfoglalás kori emlékekről a Kárpát-medencében.

Először Dr. Smuk András, az “Europa”-Club elnöke köszöntötte a résztvevőket és az előadót, aki korábban már többször járt a bécsi magyar kultúrintézetben.

     

Dr. Fodor István kutatási területe kezdettől a magyar őstörténet és a honfoglalás kor régészeti vizsgálata volt, végig ezek a területek tették ki munkássága zömét. Rendszeresen oktat népvándorlás kori, honfoglalás kori és középkori régészetet, középkori művelődéstörténetet, magyar és finnugor őstörténetet.

Árpád honfoglalói jellegzetes díszítőművészetet hoztak magukkal. Fegyverzetük, ruházatuk, lószerszámuk palmettás díszítése mindmáig korszakjellemző a Kárpát-medence régészetében. Az első honfoglalás kori magyar sír 1834-ben került elő Kecskemét mellett. Azóta a X. és XI. századi ismertté vált sírok száma 27 ezer körül van. A leletek hű képet adnak a magyarok egykori pompás, keleti ízlésben fogant művészetéről, temetkezési szokásaikról, hiedelemvilágukról.

     

     

Dr. Fodor István számos érdekességet mesélt őseink nomád, majd a letelepedés utáni “európai” életmódjáról, hitvilágáról. Kiemelte például a kettős lélekbe vetett hitet, mely szerint a mellüregben lakozik az “élet-lélek”, a koponyában pedig “árnyék-lélek”. Utóbbi – a hiedelmek szerint – a halál után is továbbél, sokáig kísért a földön. De megtudhattuk azt is, hogy a halottat a sírban arccal kelet felé temették, hogy a túlvilágon úgy ébredjen fel. A bemutatott kézműipari termékek, az ötvös művészet nomád hatást tükröz, a keleti népek színes egyvelegében formálódott. Rendkívül érdekes előadás volt.

Szöveg és fotók: Fazekas Csilla

Kapcsolódó Cikkek