Március-Május 2018

PDF - HU PDF - DE

Az idén 15 éves fennállását ünnepli a Centrope regionális együttműködés és az ezen belül alakult Nemzetközi Duna Filharmónia. A jubileum alkalmából ünnepi koncertet adtak május 27-én a Németóvári/Bad Deutsch-Altenburg Mária templomban.

Az idén 15 éves fennállását ünnepli a Centrope regionális együttműködés és az ezen belül alakult Nemzetközi Duna Filharmónia. A jubileum alkalmából ünnepi koncertet adtak május 27-én a Németóvári/Bad Deutsch-Altenburg Mária templomban.

Az ünnepség társszervezője a bécsi Europa Club egyesület volt, ők a koncert előtt hagyományosan megkoszorúzták Szent István király mellszobrát. A mai Bad Deutsch-Altenburg (Németóvár) település templomát István király idejében alapították (1028), ez a terület akkor Szent István birtoka volt. Ezt igazolják a templom alapításával kapcsolatos legendák is. Noha a temetőben magyar sírokat nem tártak fel, de a nép emlékezetében él még az a hagyomány, hogy Árpád fejedelmet itt temették el.

Az 1956-os emigránsok megkísérelték az egykori Szent István-napi zarándoklatokat felújítani, illetve néhányan ide is temetkeztek. Az Europa Club minden novemberben tart megemlékezést a magyarok szimbólikus sírjánál, tavasszal pedig Szent Istvánra emlékeznek. A szobrot 2016-ban állították fel, az Europa Club bécsi magyar kultúregyesület kezdeményezésének köszönhetően.

Az Europa Club meghívására 2015-ben tartott a Mária templomban első ízben jótékonysági koncertet a Duna Filharmónia. Többek között ennek a koncertnek az adományaiból készülhetett el a Szent István szobor. Azóta hagyomány lett a közös ünneplés és a koszorúzást követően koncertet is adnak.

A Nemzetközi Duna Filharmónia 2003-ban alakult meg Katona Ágnes kezdeményezésére, már ebben az évben volt az első koncert Bécsben. Tagjai a szomszédos országok zenészei, de nem állandó jellegel. Mindig kivételes projektek, bizonyos koncertek alkalmával találkoznak és zenélnek együtt. A Centrope együttműködés maga is 2003-óta létezik, melyhez Burgenland, Alsó-Ausztria, Bécs, Györ-Sopron megye, Vas megye, a Pozsonyi régió, a Nagyszombati régió valamint Dél-Morvaország tartoznak. A Nemzetközi Duna Filharmónia megalapításáért Katona Ágnes a Centrope-díjat is megkapta.

Szentmise, koszorúzás és koncert

A vasárnapi rendezvénynek három főbb pontja volt: 15:30 órakor kezdődött a szentmise, melyet a Collegium Pazmaneum rektora Varga János celebrált. Ezt követően került sor a Szent István szobornál az ünnepi beszédekre és kulturális műsorra. Beszédet mondott Smuk András, a szervező Europa Club elnöke, Franz Pennauer, Németóvár polgármestere, Pethő Péter Győr-Mososn-Sopron megye alelnöke, valamint Perényi János magyar nagykövet. A programban fellépett a bécsi Komensky iskola gyermekkórusa, négy dalt adtak elő - a Centrope négy országából - magyarul, németül, csehül és szlovákul. Versmondók érkeztek Felvidékről, valamint a bécsi Délibáb Néptáncegyüttes műsora egészítette ki a programot. A koszorúletétel után 17:15 órakor kezdődött a 15 éves Nemzetközi Duna Filharmónia koncertje a templomban.

Bánlaky Ákos zeneszerző külön erre az alkalomra komponált művével, a Dunarapszódiával kezdődött meg a koncert, elhangzott egy Bartók összeállítás, valamint kortárs művek és erdélyi népzene is. Vezényelt Cséfalvay Dániel.

ORF

Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala a Rákóczi Szövetség Diaszpóra programjának köszönhetően 2018-ban kétszer vihetett gyerekcsoportot Magyarországra kirándulni. Az elsőkirándulásra Húsvétkor került sor, míg a másodikra Pünkösdkor. A csoportot ez alkalommal is Fazekas Csilla és Farkas Dorina, a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasai koordinálták, és kísérték a 17 ausztriai gyermeket és fiatalt. A Diaszpóra program május 19-22 között meghirdetett kirándulására ez alkalommal csak ausztriai magyar fiatalok érkeztek (Bécs, Linz, Innsbruck stb.), így a gyerekek gyorsan megtalálták egymással a közös hangot.

Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala a Rákóczi Szövetség Diaszpóra programjának köszönhetően 2018-ban kétszer vihetett gyerekcsoportot Magyarországra kirándulni. Az első kirándulásra Húsvétkor került sor, míg a másodikra Pünkösdkor. A csoportot ez alkalommal is Fazekas Csilla és Farkas Dorina, a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasai koordinálták, és kísérték a 17 ausztriai gyermeket és fiatalt. A Diaszpóra program május 19-22 között meghirdetett kirándulására ez alkalommal csak ausztriai magyar fiatalok érkeztek (Bécs, Linz, Innsbruck stb.), így a gyerekek gyorsan megtalálták egymással a közös hangot.

Szombaton érkeztek meg a csoportok Budapestre, ahol a program egy „mesés” városnézéssel kezdődött, a gyerekekkel Mátyás király meséin keresztül ismertették meg a budai vár történetét. Ezt követően a csoport ellátogatott a Nemzeti Galériába, ahol a kicsik és nagyok a saját korosztályuknak megfelelő vezetést kaptak. A szervezők estére egy kis ismerkedéssel készültek, a gyerekek játékos feladatokon keresztül ismerhették meg kicsit jobban egymást, majd pedig lehetőségük nyílt egy kis kézműveskedésre is, táskákat festhettek, gyöngyöt fűzhettek, vagy akár különböző karkötőket is készíthettek maguknak.

     

     

Vasárnap reggel a csoport Esztergomba utazott, ahol megismerhettük és körbejárhattuk az esztergomi várat, majd pedig aki igényt tartott rá, meghallgathatta a pünkösdi misét. Ezt követően a csoport újra útnak indult, ezúttal a cél Selmecbánya volt, ahol a gyerekek egy bányalátogatáson vehettek részt. Miközben mindenki sas szemekkel kereste a barlangban megbúvó denevéreket, bepillantást nyerhettünk a különböző bányászati technikákba, valamint a bányászok életébe.

     

Pünkösd hétfőn Ópusztaszerre látogattunk el, ahol megnéztük a Feszty-körképet, majd pedig a parkot barangolhattuk be. Az egyes jurtákban különböző kézműves feladatokba lehetett bekapcsolódni, lehetett íjászkodni, néptáncolni, sőt, a pünkösdi királyválasztásba is betekinthettünk. Ópusztaszer után tovább utaztunk Szegedre, ami habár a "Napfény Városa", minket mégis az eső kísért. Ennek ellenére megnéztük többek között a Tisza partján található Móra Ferenc Múzeumot, bebarangoltuk a Dóm teret az összes látnivalójával (Dömötör torony, Somogyi Könyvtár, Dóm, Nemzeti Emlékcsarnok, Rerrich Béla tér), jártunk az Aradi vértanúk terén, ahol beszéltünk arról, miért is volt fontos 1956 a szegedieknek, valamint megnéztük a REÖK Palotát és a Dugonics teret. Miután visszatértünk Budapestre a szállásra, még beszélgettünk kicsit arról, hogy milyen területeken jártunk, megnéztük térképen az adott városok elhelyezkedését, valamint beszélgettünk arról, hogy mi minden tartozik Magyarországhoz, még ha ma már a határon kívülre is esik.

     

Kedden délelőtt a Hagyományok Házába látogattunk el, ahol Agócs Gergő és a Fonó Zenekar vezetett be minket egyes hangszerek használatába, megismerhettünk számos fúvós népi hangszert, beszélgettünk például a cimbalomról is. A Hagyományok Háza után elmentünk a Parlamenthez, valamint megnéztük a Duna partján kiállított cipőket, melyek a magyar zsidóknak állítanak emléket.

     

Programokban és kalandokban bő négy napot tudhatunk magunk mögött, köszönjük a szervezést a Rákóczi Szövetség munkatársainak, valamint a kirándulási lehetőséget a Rákóczi Szövetségnek.

Teljes képgaléria a Kerekasztal Facebook oldalán, ide kattintva érhető el.

Szöveg és fotók: Farkas Dorina

Az „EUROPA”-Club, bécsi magyar kultúregyesület Kóka Rozáliát, Magyar Örökség díjas mesemondót, népdalénekest, néprajzkutatót, a Népművészet Mesterét látta vendégül a bécsi Collegium Hungaricumban május 17-én este. A művésznő Mátyás király mondákat, meséket, anekdotákat adott elő a nagyszámú közönségnek.

Az „EUROPA”-Club, bécsi magyar kultúregyesület Kóka Rozáliát, Magyar Örökség díjas mesemondót, népdalénekest, néprajzkutatót, a Népművészet Mesterét látta vendégül a bécsi Collegium Hungaricumban május 17-én este. A művésznő Mátyás király mondákat, meséket, anekdotákat adott elő a nagyszámú közönségnek.

Mátyás király a magyar és a szomszédos népek folklórjának kiemelkedő hőse. A néphagyományban Mátyás igazságos király; számos monda, mese, anekdota fűződik a nevéhez. 2018-ban Mátyás születésének 575., királlyá választásának pedig 560. évfordulóját ünnepeljük. 

Először Smuk András, az „EUROPA”-Club elnöke köszöntötte Kóka Rozáliát és kísérőjét, Gulyás Ferencet, aki az Örökség zenésze, “A magyar népzene ápolásáért” nemrég kapta meg a Magyar Kultúra Lovagja elismerést. Gulyás Ferenc citerakészítő, népi hangszeres előadóművész, néprajzkutató, kulturális antropológus.

     

Kóka Rozália szájhagyományból és írásos forrásokból vette az anyagát, azokat kiegészítette saját élményeivel és új stílusban, élő előadásra alkalmas megfogalmazásban adta közre.

Az este folyamán a legszebb darabok hangzottak el a Mátyás-csokorból, Kóka Rozália gyakorlott előadóművész, így nem volt meglepő, mennyire élvezetes műsort láthatott, hallhatott a közönség. A furulya, citera és tambura hangja pedig tovább fokozta a jó hangulatot, mely közös éneklésben csúcsosodott ki.

     

A program rövid fogadással zárult.

Szöveg és fotók: Fazekas Csilla

Május 7-én, hétfőn 17 órától köszöntötték az édesanyákat és a nagymamákat a Bécsi Magyar Iskolaegyesület diákjai. A Collegium Hungaricumban működő intézmény növendékei közös produkciókkal, dallal, versekkel, tánccal és apró ajándékokkal fejezték ki szeretetüket.

Május 7-én, hétfőn 17 órától köszöntötték az édesanyákat és a nagymamákat a Bécsi Magyar Iskolaegyesület diákjai. A Collegium Hungaricumban működő intézmény növendékei közös produkciókkal, dallal, versekkel, tánccal és apró ajándékokkal fejezték ki szeretetüket.

   

Az Iskolaegyesület óráin már az ünnepség előtt két hónappal elkezdtek készülni az anyák napjára: a foglalkozásokon verseket, dalokat tanultak a gyerekek. A hétfői ünnepségen az óvodások és iskolás korúak (elsőtől hetedik osztályig) egyaránt szerepeltek.

A Collegium Hungaricum dísztermébe érkező szülőket zenés vetítéssel várták, majd 17 órától köszöntőt mondott Molnár Mária, az intézmény igazgatója. Nick Ildikó, a Bécsi Magyar Iskolaegyesület pedagógia vezetőjének rövid beszéde után pedig verssel, prózával, dallal és tánccal ünnepelték meg a gyerekek az édesanyákat, és átadták saját kézzel készített apró ajándékaikat. A szülők meghatódva köszönték meg a kedves műsort.

   

   

   

 

Április 28-án 10. alkalommal került megrendezésre a Nemzetközi Gyermekfesztivál Bécsben, az Interkulturelle Initiative (IKI) Wien szervezésében. A főszervezők, Ismet Mehmedović és Irene Begović idén nagyot álmodtak: a fesztivált több bécsi helyszínen, de egyidőben akarták lebonyolítani, hogy minél több járókelő találkozhasson a Bécsben néptáncoló, származási országuk kultúráját ápoló gyerekekkel. 

Április 28-án 10. alkalommal került megrendezésre a Nemzetközi Gyermekfesztivál Bécsben, az Interkulturelle Initiative (IKI) Wien szervezésében. A főszervezők, Ismet Mehmedović és Irene Begović idén nagyot álmodtak: a fesztivált több bécsi helyszínen, de egyidőben akarták lebonyolítani, hogy minél több járókelő találkozhasson a Bécsben néptáncoló, származási országuk kultúráját ápoló gyerekekkel. Így szombaton 12 és 16 óra között népzene csendült fel a Karlsplatzon, az Elterleinplatzon, a 21. kerületi Am Spitzen, a Q19 és az Auhofcenter bevásárlóközpontokban, a Viktor-Adler-Platzon valamint a Rochusmarkton, ahol a spontán összegyűlt közönség 13 ország – köztük például Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, India, Kína, Kolumbia, Makedónia valamint Szerbia – táncaiban és persze viseleteiben gyönyörködhetett.

A fesztiválon a Napraforgók Egyesület gyermek- és ifjúsági tánccsoportai, a Napraforgócskák és a Napraforgók Utánpótlás Csoport képviselték a magyar népi kultúrát. Tánc- és énektudásukat a 3. kerületi Rochusmarkton mutatták be a szép számmal érkező közönségnek, ahol egyesületünk vállalta a műsor technikai előkészítését és lebonyolítását.  

A programot török zenészek kezdték az Aşkin és Coşkun testvérpár vezetésével, majd az orosz Kalinka tánccsoport két legfiatalabb táncoslánya mutatott be egy pörgős cigánytáncot. Tőlük vették át a 4-8 éves Napraforgócskák a színpadul szolgáló macskakövet, amelyen hagyományos népi játékokat és felcsíki táncokat adtak elő. Utóbbiakba a Napraforgók UP táncosai is bekapcsolódtak, majd fergeteges mezőkövesdi matyó táncokkal zárták az előadást. A fellépéseket követően a közönség is megtanulhatott néhány felcsíki lépést.

A magyar tánccsoportokat a görög I Parea táncosai követték. Négy különböző táncot mutattak be, majd ők is bevonták a közönséget egy közös körtáncba. A fesztivál 3. kerületi helyszínén végül három bangladesi szólótáncos zárta a műsort: Labiba, Moon és Prima lendületes táncaikkal és színes ruháikkal kápráztatták el az érdeklődőket.

Nagyon örülünk, hogy részei lehettünk ennek a nagyszabású rendezvénynek, és büszkék vagyunk lelkesen táncoló-énekelő gyerekeinkre, akik a hosszú hétvége ellenére is nagy létszámban képviselték Magyarországot a 10. Nemzetközi Gyermekfesztiválon!

 

A Club Pannonia „A válságkezeléstől a gazdasági növekedésig” című előadást szervezett április 26-án a Bécsi Magyar Nagykövetségen.  Palotai Dániel, közgazdász, az Magyar Nemzeti Bank gazdaságtudományi és kiemelt ügyekért felelős ügyvezető igazgatója rendkívül részletesen ismertette a magyar kormány gazdaságpolitikáját és 2010 óta elért gazdasági eredményeit.

A Club Pannonia „A válságkezeléstől a gazdasági növekedésig” című előadást szervezett április 26-án a Bécsi Magyar Nagykövetségen.  Palotai Dániel, közgazdász, az Magyar Nemzeti Bank gazdaságtudományi és kiemelt ügyekért felelős ügyvezető igazgatója rendkívül részletesen ismertette a magyar kormány gazdaságpolitikáját és 2010 óta elért gazdasági eredményeit.

Először Perényi János, bécsi magyar nagykövet köszöntötte a Club Pannonia vezetőjét, Radda Marikát és Palotai Dánielt. Radda Marika ismertette az előadó szakmai pályafutását, majd át is adta a szót Palotai Dánielnek.

        

Az előadás első részében a 2010 előtti strukturális problémákat ismertette Palotai Dániel. Elmondása szerint a gazdaság Magyarországon már a 2008-as válság előtt is lassabban nőtt, mint a régió többi országában, magas mértékű volt az eladódottság, az állami költségvetési hiány és az infláció a visegrádi országok és a többi EU-tagország mutatóihoz képest. Az eladósodottság aztán súlyos recesszióhoz vezetett az Európai Unióban, és Magyarország sem volt kivétel.

Palotai Dániel hangsúlyozta, hogy a strukturális reformok költségesek és hatásuk általában hosszabb távú, mint 1-1 kormányzati ciklus, ezért is jelentenek nagy kihívást és sokszor tabut 1-1 kormány számára, hiszen 4 évente országgyűlési választások vannak Magyarországon.  A 2010-es kormányváltás óta azonban a gazdasági egyensúly és növekedés megteremtése érdekében több reformot is végrehajtott a Fidesz-KDNP a gazdaságpolitika területén. Először is jövedelemadó reformot alkalmazott a kormányzat, a jövedelemadó mértékét az EU-s átlag alá csökkentették, az adóelkerülés ellen bevezették az online pénztárgépet és nyugdíjreformot is végrehajtottak. Tehát összefoglalva, a legújabb közlések szerint Magyarországon 3,9 %-ra csökkent a munkanélküliek száma, az EU-ban ez a 4. legalacsonyabb érték, 2018-ra 4,2 %-os GDP-növekedést jósolnak és az államadósságot is sikerült jelentősen csökkenteni, mégpedig a GDP 72%-ára.

Palotai Dániel az előadás végén a válságkezelés legfontosabb eredményeire hívta fel a figyelmet, például, hogy a foglalkoztatottság az EU-s átlag fölé emelkedett Magyarországon.

Radda István, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának elnöke megköszönte Palotai Dánielnek a részletes és pontos előadást és moderálta a közönség által feltett kérdéseket, például az euró bevezetéséről. Palotai Dániel úgy látja, Magyarország számára a fenntartható felzárkózás biztosítása előbbre való, mint az euró minél gyorsabb bevezetése, hiszen ennek negatívumait már megtapasztalhatták a mediterrán tagországok is.

          

Végezetül Radda István megkérdezte, hogy ha ilyen nemzetközileg is elismert és eredményes a kormány gazdaságpolitikája, mikor szándékozik a három nagy hitelminősítő intézet Magyarországot megfelelően minősíteni? Palotai Dániel azt mondta, hogy a nemzetközi befektetőknél nagy bizalom tapasztalható Magyarország felé, növekszik a külföldi befektetők száma, így bizonyára a hitelminősítő intézetek is ezt figyelembe véve fognak reagálni.

Végül fogadással zárult az este.

 

A Szent Anna Lovas Zarándoklat tagjait április 22-én vasárnap fogadták Bécsben. A lovasok a bécsi Szent Anna templom ereklyéjétől egészen a budapesti Szent Anna-réti kápolnáig lovagoltak.

A Szent Anna Lovas Zarándoklat tagjait április 22-én vasárnap fogadták Bécsben. A lovasok a bécsi Szent Anna templom ereklyéjétől egészen a budapesti Szent Anna-réti kápolnáig lovagoltak.

A zarándoklatot a Mátyás király emlékév jegyében is tartották, de emléket állítottak Sándor Móric grófnak is, akit a legendák az ördöglovasként említenek. Az ő útvonalát lovagolták a résztvevők, az út mintegy 250 km hosszú.

A zarándokokkal vasárnap délelőtt 10.30-tól lehetett találkozni Bécsben, a német lovagrend belvárosi temploma előtt. A magyar szentmisén felszentelték a zarándokok zászlaját, amelyet Wittner Mária, a zarándoklat védnöke adott át. Délután 2 órakor a Szent Anna templomban, (Annagasse 3b, 1010 Bécs) áldásban részesültek a zarándokok Szent Anna jobb kezének ereklyéjével.

16 órakor az AMAPED központjában (Mariahilfersstrasse 1c, 1060 Bécs) ünnepi műsorral köszöntötték a zarándokokat. Köszöntőt mondott Bóta Zsolt, követ és Wittner Mária. Az ünnepségen fellépett Urbanecz-Víg Margit, közreműködtek a bécsi magyar iskola diákjai és a Barka Népdalkör is.

A zarándoklat lényegéről Chemez Farkas és Bencze István számolt be. A program állófogadással zárult.

ORF

 

Izraelbe látogatott áprilisban az „Europa”-Club tagsága. A résztvevők egy hetet töltöttek a Közel-Keleten, végigjárták többek közt a „Via Dolorosát”, megmártóztak a Jordán vízében is, de Izraelben élő magyarokkal is találkoztak.

Izraelbe látogatott áprilisban az „Europa”-Club tagsága. A résztvevők egy hetet töltöttek a Közel-Keleten, végigjárták többek közt a „Via Dolorosát”, megmártóztak a Jordán vízében is, de Izraelben élő magyarokkal is találkoztak.

„Hihetetlen gazdag út volt, ide vallástól függetlenül mindenkinek el kell mennie”, emlékezett vissza Smuk András, az „Europa”-Club elnöke:

 „A kultúrák hihetetlen összhangjának voltunk tanúi Izraelben: az ókori görög és római kor maradványai, azután a keresztes lovagok korának várai, az arab és oszmán valamint a zsidó-keresztény korszakok, mindnek ott van a saját öröksége, amelyek a városok csodás részei”, tette hozzá az elnök.

A magyar kirándulócsoport elsősorban a keresztény kötődésű helyszíneket látogatta meg: jártak a betlehemi Születés templománál, Jeruzsálemben pedig mások mellett a Siratófalat és a Szent Sír templomot is megtekintették.

Jeruzsálem mellett Jerikót, Tiberiast és a Sion-hegyet is megtekintették. Bejárták a Jordán folyó, a Holt tenger és a Genezáreti tó vidékét.

A csoport Netanjában helyi magyarokkal is találkozott, akikkel a helyi magyar kulturális életről és életmódjukról beszélgettek.

Az „Europa”-Club következő külföldi utazásán Firenze és Toszkána magyar emlékeit fedezi majd fel.

ORF

Mátyás király születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából rendezett mesemondó- és szavalóversenyt az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete április 14 - én szombaton, délelőtt 10 órától. A versenyen összesen 285 versenyző vett részt, a nagy létszámra való tekintettel a rendezvény három helyszínen, az AMAPED termeiben, a bécsi Collegium Hungaricumban, valamint a bécsi Magyar Nagykövetségen zajlott. Az eseményre Ausztria mellett Magyarországról, a Felvidékről és Erdélyből érkeztek versenyzők, óvodás kortól egészen a felnőtt kategóriáig.

Mátyás király születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából rendezett mesemondó- és szavalóversenyt az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete április 14 - én szombaton, délelőtt 10 órától. A versenyen összesen 285 versenyző vett részt, a nagy létszámra való tekintettel a rendezvény három helyszínen, az AMAPED termeiben, a bécsi Collegium Hungaricumban, valamint a bécsi Magyar Nagykövetségen zajlott. Az eseményre Ausztria mellett Magyarországról, a Felvidékről és Erdélyből érkeztek versenyzők, óvodás kortól egészen a felnőtt kategóriáig.

Az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületének munkatársai annyi kikötést tettek az elszavalandó művek kapcsán, hogy a felsősök és gimnazistáknak mindenképpen Mátyás királyhoz kapcsolódó művet kellett választaniuk, a kisebbek szabadon választott verssel vagy prózával indulhattak.

A mesemondó- és szavalóverseny megnyitójára mind a három helyszínen 10 órakor került sor, a bécsi Magyar Nagykövetségen Mentsik Szilvia, az AMAPED elnöke, valamint dr. Perényi János, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete nyitotta meg a versenyt, az AMAPED-ben Sági Zsuzsanna, az AMAPED elnökhelyettese, míg a Collegium Hungaricumban Koleszár Ildikó, az AMAPED vezetőségének tagja, valamint az intézet igazgatója, Mag. Molnár Mária köszöntötte a résztvevőket.

                                      

A verseny során az AMAPED termeiben először a legkisebbek mérhették össze tudásukat, a Magyarországról érkezett ovisok, valamint kisiskolások mesékkel és versekkel szórakoztatták és bűvölték el a közönséget és a zsűrit, akik a kicsik esetében Kilyénfalvi Gábor, a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület művészeti vezetője és Szabó Csilla, az ÉS!? színház rendezője voltak. Egy másik zsűri párost alkotott Balázs Emese, a Kultúráért Gömörben és Gömörön túl Polgári Társulás egyik alapítója és vezetőségi tagja, valamint Karvanszky Mónika, az Ausztriai Református Lelkigondozói Szolgálat lelkésze, akik a határon túli óvodásokat, valamint az elsős korosztály verseit és prózáit hallgatták meg. A határon túli kisiskolások, valamint a nagyobbak verseit Hegedűs Ildikó, a győri Holdszínház vezetője és Németh Ervin, a soproni Petőfi Sándor színház dramaturgja zsűrizték.

A Collegium Hungaricumban dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem egyetemi oktatója, az élményközpontú irodalomtanítás szószólója, valamint dr. Csontos Pál, a Debreceni Nyári Egyetem tanulmányi igazgatója, a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének egyetemi oktatója ültek egy zsűriasztalhoz, ők a határon túliak, valamint a kisiskolások prózáit hallgathatták meg a Balaton teremben, és értékelték utána. A Bécsi Magyar Iskolaegyesület 4. emeleti Klub szobájában Mag. Nick Ildikó, a Bécsi Magyar Iskolaegyesület pedagógiai igazgatója, valamint Dr. Leber-Zs. Tóth Edina, a bécsi oktatási intézmények felügyeletét ellátó “Stadtschulrat” magyar nyelvi oktatója és vizsgáztatója alkották a zsűrit, náluk a 2006-2007-es születésű diákok mondták el meséiket. 

                                       

                                       

A bécsi Magyar Nagykövetségen újabb három zsűri kapott helyet, Dr. Újvárosi Veronika ügyvéd, az Újvárosi Veronika Ügyvédi Iroda vezetője és Marton Krisztina Humán Erőforrás tanácsadó a felnőtteket, valamint a felsősök verseit zsűrizték, míg Kautzky Armand Jászai-díjas színművész, szinkronszínész, a Madách Színház tagja, valamint Foki Dániel operaénekes, a Virtuózok 2014. évi versenyének különdíjasa a felsősök prózáit hallgatták meg. A harmadik zsűri párost alkotó dr. Szoták Szilvia, az Imre Samu Intézet elnöke és Hadikné dr Végh Katalin, a budapesti Madách Imre Gimnázium kutató tanára a gimnazista diákok prózáit véleményezték.

                                       

Az eredményhirdetést megelőzően 14 órától a Nagykovácsi Muzsikások előadásán vehettek részt a kicsik és nagyok egyaránt, a feszült várakozást táncházzal oldották a szervezők. Az ünnepélyes eredményhirdetés végül 15 órakor vette kezdetét, Mentsik Szilvia és dr. Perényi János mondott röviden köszönetet a versenyzőknek, ezt követően pedig Foki Dániel operaénekes műsora következett. Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor levélben üdvözölte az AMAPED szavalóversenyén résztvevőket, felkészítő tanárokat. Gratulált a szervezőknek és további sok sikert kívánt. A verseny során minden résztvevő emléklapot és kis ajándékcsomagot kapott, a Nagykövetségen kihirdetett díjazottak pedig jutalom könyvvel és éremmel térhettek haza.

                                        

A nyertesek között további nyereményeket sorsoltunk ki, melyeket egy független személy, Cziráky Viktória, Magyarország legfiatalabb írónője húzott ki. A szerencsések között gazdára talált Viktória A hibrid című könyve, a Bükfürdő Gyógy- és Élménycentrum jóvoltából egy négy fős egész napos belépő, a NaturMed Hotel Carbona felajánlásából egy négy főre szóló hétvégi kirándulás, a Kultúráért Gömörben és Gömörön túl Polgári Társulás különdíja, melynek köszönhetően a nyertes egész osztálya hivatalos egy egy napos kirándulásra, valamint a Debreceni Nyári Egyetem különdíjának köszönhetően egy szerencsés egy nyári táborral is gazdagabb lett.

                                         

Köszönjük mindenkinek a részvételt! :)

Szöveg: Farkas Dorina

 

A Club Pannonia, együttműködve a bécsi Collegium Hungaricummal Nobel-díjasok és Magyarország címmel szervezett előadást április 10-én este 19 órától. A meghívott előadó prof. Dr. Frank Tibor, a budapesti Eötvös-Loránd Tudományegyetem amerikanisztikai tanszékének történészprofesszora volt.

A Club Pannonia, együttműködve a bécsi Collegium Hungaricummal Nobel-díjasok és Magyarország címmel szervezett előadást április 10-én este 19 órától. A meghívott előadó prof. Dr. Frank Tibor, a budapesti Eötvös-Loránd Tudományegyetem amerikanisztikai tanszékének történészprofesszora volt.

Az este résztvevőit először Bóta Zsolt, bécsi magyar követ köszöntötte, aki gratulált az este témaválasztásához, kiemelte, hogy amellett, hogy milyen sok magyar származású Nobel-díjas van, a tudományos és művészeti terület számos más magyar képviselője is Nobel-díjat érdemelne, például Semmelweis Ignác, Bíró Lajos, Rubik Ernő vagy Esterházy Péter.

Bóta Zsolt megköszönte Radda Marikának az ötletet és a megvalósítást, majd át is adta a szót a Club Pannonia elnök asszonyának, aki szintén köszöntötte a résztvevőket, valamint bemutatta az este előadóját, prof. Dr. Frank Tibort.

                               

A professzor a magyarok kreativitásának két fő forrását jelölte meg, az egyik, hogy népünk számtalanszor volt idegen megszállás alatt, megtanulta, hogy a megszállók hatalmából nagy küzdelmek árán törhet csak ki. A történelmi kihívásokra mindig leleményesen próbált megoldásokat találni.

A kiegyezés után fejlődni kezdett az ország és kialakult az az oktatási rendszer, amely megalapozta későbbi Nobel-díjasaink tudását. A 19. század végére pezsgett a budapesti szellemi élet.

A professzor fontos tényezőnek tartja a magyarok művelődésében, kreativitásában a német hatást is. A 20. században sok magyar értelmiségi emigrált Berlinbe, ami egy hídként szolgált Európa és Amerika között. Sok tudós azonban nem állt meg a német fővárosban, hanem kivándorolt a tengeren túlra, ahol azonban a már Magyarországon megszerzett tudás segítette boldogulásukat.

Az előadás második felében magyar származású Nobel-díjasokat mutatott be Frank Tibor első sorban a fizika, kémia és orvostudomány területéről. Többek között Szent-Györgyi-Albert, Békésy György és Gábor Dénes munkásságát is méltatta. De szóba került például Kertész Imre is, aki 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.

                              

                                                                                   

Az előadás után fogadás várta a vendégeket.

Szöveg és fotók: Fazekas Csilla

 

Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala 2018-ban is sikerrel pályázott a Rákóczi Szövetség Diaszpóra Programjára, így idén közel negyven ausztriai magyar fiatal kap lehetőséget arra, hogy az anyaországba utazzon, megismerkedjen a fővárosával, valamint vidéki történelmi és kulturális nevezetességeivel is. Az első négynapos kirándulásra húsvétkor, március 31. és április 3. között került sor.

Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala 2018-ban is sikerrel pályázott a Rákóczi Szövetség Diaszpóra Programjára, így idén közel negyven ausztriai magyar fiatal kap lehetőséget arra, hogy az anyaországba utazzon, megismerkedjen a fővárosával, valamint vidéki történelmi és kulturális nevezetességeivel is. Az első négynapos kirándulásra húsvétkor, március 31. és április 3. között került sor.

Farkas Dorina ösztöndíjas társammal koordináltuk a pályázatot, és kísértük az egy tucat 10-15 éves ausztriai magyar gyermeket. Bécs mellett Eisenstadtból, Klagenfurtból és Linzből is érkeztek kis diákok.

A vonatút jó hangulatban telt, Budapesten a program koordinátorai, Brum Alejandra és Aradi Márk fogadtak bennünket. Az első délután az ismerkedésé, csapatépítő játékoké volt a főszerep. Az ausztriai csapathoz csatlakoztak fiatalok Dél-Amerikából és Dél-Afrikából is. Az esős, hideg időben társasjáték estet szerveztünk.

                              

Húsvétvasárnap a Hollókői Húsvéti Fesztiválra látogattunk el. „Hollókő húsvétol, ha esik, ha fúj” szlogennel felkészülve várták a szervezők a látogatókat; a szabadtérre tervezett programok egy részét a kedvezőtlen időjárás miatt fedett helyen rendezték meg. A hagyományok és az életöröm ünnepén gazdag folklórprogram és palóc gasztronómia, koncertek, családi és gyermekprogramok nyújtottak feledhetetlen élményeket. A bájos ékszerdoboz, az Ófalu parasztházai és köves utcái visszarepítettek minket az időben. A gyerekek betekintést nyerhettek a húsvéti népszokásokba, köztük az elmaradhatatlan locsolkodásba, a Dűvő zenekar muzsikájára a Hollókő és Nógrád Táncegyüttessel mulatozhattak, részt vehettek a Cimbaliband és a Kerekes Band koncertjén, kipróbálhatták a textil húsvéti tojás készítést, kürtöskalácsozhattak, és voltak, akik népviseletbe is bújhattak az izgalmas nap során. Késő délutánra már a nap is próbált kibújni a felhők közül, így sok-sok élménnyel gazdagodva még jobb kedvvel tértünk vissza Budapestre az esti órákban.

                             

Húsvéthétfőn Szentendrére látogattunk el. Szerencsére az eső már nem esett, bár fújt a szél, a napsütés kárpótolt minket. A Bükkös patak mentén sétáltunk a belvárosba, mely művészetével és kultúrájával magával ragadja a látogatókat. Idegenvezető kíséretében néztük meg többek között a Belgrád-székesegyházat, a Péter-Pál római katolikus templomot, a városházát, a Pestis keresztet, majd lesétáltunk a Duna partra is. Nem maradhatott el a lángosozás sem, a legismertebb magyar street food-ot mi sem hagytuk ki.

A belváros után a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) hagyományos húsvéti rendezvényére látogattunk el, amely idén a Családok Éve programsorozat részeként valósult meg. Húsvéti népszokások felelevenítésével, izgalmas játékokkal, bábszínházzal, koncertekkel várták a családok apraját-nagyját a szabadtéri múzeumban. A gyerekek megismerhették a koszorúfonás, tojásberzselés fortélyait, és számos egyéb kézműves foglalkozáson, ügyességi játékokon vehettek részt. Magyarország legnagyobb szabadtéri gyűjteménye bemutatja a Kárpát-medence jellegzetes tájegységeinek népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek lakáskultúráját, életmódját.

                              

Budapestre késő délután értünk vissza. Vacsora után felsétáltunk a Gellért-hegyre. A Szabadság-szobor tövéből gyönyörű kilátás nyílik a fővárosra, ez minket is ámulatba ejtett.

Mivel a hollókői néptáncolást nagyon élvezték a gyerekek, a búcsú esténken Alejandra táncházat szervezett nekünk, ahol első sorban moldvai körtáncokat tanított.

Kedden az első állomásunk a budai vár volt, ahol Mátyás királlyal kapcsolatos meséket mondott az idegenvezetőnk, miközben tekerőlanttal kísérték utunkat. Megnéztük a Halászbástyát, a budavári Nagyboldogasszony-templomot (Mátyás-templom) és a Sándor-palotát is.

A mesés várséta után a Petőfi Irodalmi Múzeumba mentünk, melynek feladata a magyar irodalom tárgyi emlékeinek gyűjtése, őrzése és bemutatása. A legjelesebb magyar költők, írók és irodalomtörténészek, köztük például Petőfi Sándor és Arany János hagyatékával ismerkedhettek meg a gyerekek és interaktív játékokat is kipróbálhattak. A Károlyi-palota impozáns termeit, a Vörös-szalont és a Télikertet is megnéztük. Budapest klasszicista építészetének jelentős emléke közel hatvan éve ad otthont a Petőfi Irodalmi Múzeumnak.

                               

Ebéd után elbúcsúztunk Alejandrától és Márktól, akik nagyon kedves, gondoskodó házigazdának bizonyultak, és mindent megtettek, hogy sok-sok élménnyel és hasznos tapasztalatokkal indulhassunk haza.

Hálásan köszönjük a lehetőséget a Rákóczi Szövetségnek.

Teljes képgaléria a Kerekasztal Facebook oldalán, ide kattintva érhető el.

Szöveg: Fazekas Csilla

Fotók: Rákóczi Szövetség

Az 50. jubileumát ünneplő Burgenlandi Magyar Kultúregyesületet köszöntötték április 3-án a Bécsi Magyar Nagykövetségen. Perényi János nagykövet meghívására a fővárosba érkeztek a kultúregyesület tagjai és művészeti együttesei is, akik ízelítőt adtak az Őrvidék magyar kulturális örökségéből.

Az 50. jubileumát ünneplő Burgenlandi Magyar Kultúregyesületet köszöntötték április 3-án a Bécsi Magyar Nagykövetségen. Perényi János nagykövet meghívására a fővárosba érkeztek a kultúregyesület tagjai és művészeti együttesei is, akik ízelítőt adtak az Őrvidék magyar kulturális örökségéből.

Perényi János nagykövet köszöntötte a vendégeket és a BMKE tagjait, röviden az épületet és a rendezvénynek helyet adó történelmi márványtermet is bemutatta. Az őrvidékiek közül többen első ízben jártak a nagykövetségen. Perényi János szerint tiszteletre méltó a teljesítmény, amit a BMKE a magyar kultúra fennmaradásáért végzett.

Zsótér Iris, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület elnöke bemutatta az 50 éves egyesület sokszínű tevékenységét, melyből a rendezvényen a Csörge és a Szélforgók népzenei csoport, valamint az idén szintén jubiláló, 15 éve fennálló Énekkör – kamarazenei kísérettel – adott ízelítőt.

A népzenei blokkban többek között az Őrvidéken Gaal Károly által gyűjtött népdalok is elhangzottak. Az Énekkör pedig Kodály Zoltán valamint Franz Zebinger műveiből válogatott egy csokorral.

Zsótér Irisz az egyesület történetét is felvázolta röviden. Elmondta, hogy az alapító tagok közül ma már sajnos csak egy él, az alsóőri Szabó Ernő bácsi, aki egészségügyi okokból nem tudta őket Bécsbe elkísérni.

                         

Az elnök asszony azt is kihangsúlyozta, hogy a csoportok mellett fontos tevékenység a magyar nyelvű tananyag összeállítása az iskolák számára, hiszen a nyelv oktatása alapvető feladat, és biztosítja az utánpótlást is.

Felsőőrből és Alsóőrből hatvanan érkeztek autóbusszal a fogadásra. A jubilálókat elkísérte Plank József, a BMKE tiszteletbeli elnöke – édesapja alapító tag volt. Jelen volt Rosner Georg, Felsőőr polgármestere, Zsifkovits Martin a Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium igazgatója, Horváth József, Alsóőr volt polgármestere, Hofer József, a KBMKE volt elnöke, városi tanácsos, és Herics Werner az ORF Burgenland igazgatója is elfogadta a nagykövetség meghívását.

Jelen volt több bécsi magyar szervezet és egyesület is: az Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezete, az „Europa”-Club, a „Délibáb” bécsi Magyar Kultúregyesület, a Club Pannonia, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala, valamint a Keresztény Magyar Értelmiségi Mozgalom mind-mind elnöki szinten képviseltette magát. Rajtuk kívül a Bécsi Iskolatanács és a Komensky-iskola egy-egy képviselője is megtisztelte jelenlétével az őrvidékieket.

Zsótér Irisznek gratulált a pécsi székhelyű Határokon Túli Magyarságért Alapítvány elnöke, Bokor Béla is.

ORF

Az Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezete és egyesületei március 18-án, vasárnap Miklósfalván (Nickelsdorfban) emlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseire.

Az Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezete és egyesületei március 18-án, vasárnap Miklósfalván (Nickelsdorfban) emlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseire.

Idén 32. éve, hogy a rendezvény minden alkalommal a helyi Kossuth-emléktábla megkoszorúzásával kezdődik. Az emléktábla 1906-ban már fent volt a templom oldalán, azonban a világháború alatt lekerült a templom alagsorába. Az 1983-ban alakult Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezetének egyik kezdeti megmozdulásaként, a csúcsszervezet indíttatására és a helyi polgármester támogatásával az emléktábla visszakerült az alagsorból az eredeti helyére, a templomhoz közeli fő parkba egy monumentális kőemlék oldalára helyezve.

A délután 15-órakor kezdődő megemlékezésen Gerhard Zapfl, Miklósfalva polgármestere mondott rövid köszöntőt, majd Steip Ferenc, az Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezetének elnöke, valamint Orbán Krisztina, a Bécsi Magyar Nagykövetség képviselője mondta el ünnepi beszédét.

Steip Ferenc röviden összefoglalta nemzeti ünnepünk jelentőségét, beszélt arról, hogy mi a szabadság, és köszönetet mondott a Kossuth-emlékmű létrejöttéért is. Orbán Krisztina kiemelte, hogy sosem szabad megfeledkeznünk a múltunkról, a márciusi ifjak örökségét tovább kell adnunk a jövő nemzedékeinek is.

                                       

Az emlékezés koszorúit helyezte el az emlékműnél a megszólalókon kívül Radda István, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának elnöke, Nick Ildikó, a Bécsi Magyar Iskolaegyesület vezetője, Windhager Helmut, a Délibáb Kultúregyesület vezetője, valamint Miklósfalva testvérvárosa, a pusztavámi delegáció, Stettner Attila, alpolgármester, valamint Varga Ferenc. 

A koszorúzást követően Kilyénfalvi Gábor, a Délibáb Kultúregyesület kulturális vezetője hegedűn kísérte az osztrák és a magyar Himnuszt.

A délután további részében egy közeli vendéglőben a Barka Népdalkör és a Rézsarkantyús Citerazenekar szórakoztatta a közönséget katonadalokkal, Kossuth-nótákkal. Kilyénfalvi Gábor huszár anekdotákat mesélt, majd az 1848/49-es forradalom és szabadságharccal kapcsolatos kvíz versenyre invitálta a jelenlévőket.

                                   

A program végén a szervezők közös vacsorára hívták a vendégeket.

A koszorúzáson és az azt követő rendezvényen a Miklósfalván és környékén élő magyarság mellett több ausztriai magyar szervezet és egyesület is képviseltette magát.

Szöveg és fotók: Fazekas Csilla

Az „Europa” – Club által szervezett megemlékezés idén is koszorúzással kezdődött Bécsben a Bessenyei György szobornál a Trautson-palota előtt. Hogy miért pont a Trautson-palota előtt, arra dr. Lázár Balázs, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár bécsi kirendeltségének kutatója hívta fel a figyelmet. Beszédét a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület Rézsarkantyú citerazenekara és a Barka népdalkör rövid csokra követte, valamint Bessenyei György szobrának megkoszorúzása.

Az „Europa” – Club által szervezett megemlékezés idén is koszorúzással kezdődött Bécsben a Bessenyei György szobornál a Trautson-palota előtt. Hogy miért pont a Trautson-palota előtt, arra dr. Lázár Balázs, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár bécsi kirendeltségének kutatója hívta fel a figyelmet. A Trautson-palotát még Mária Terézia vásárolta meg 1760-ban az akkor megalapított Magyar Testőrgárda számára, mely gárda 1848-ban mindent hátrahagyott Bécsben, és beállt az újonnan megalakult Nemzeti Gárdába. Dr. Lázár Balázs ezt a történelmi esemény helyezte megemlékező beszéde középpontjába, és méltatta a magyarok hazához való ragaszkodását. Beszédét a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület Rézsarkantyú citerazenekara és a Barka népdalkör rövid csokra követte, valamint Bessenyei György szobrának megkoszorúzása.

                                  

A koszorúzás után a nagyszámú ünneplők megtöltötték a Collegium Hungaricum dísztermét, ahol este 7 órától került sor a megemlékezésre. A műsort az AMAPED diákjai nyitották, akik Mentsik Szilvia, az AMAPED elnökének vezényletével katona indulókat énekeltek a frissen koszorúzott Petőfi szobornál. Dr. Smuk András, az „Europa” – Club elnöke ezt követően köszöntötte a vendégeket (többek között Dr. Perényi Jánost, Radda Istvánt és Radda Marikát, valamint Hollós Józsefet), majd pedig felkérte dr. Perényi János rendkívüli és meghatalmazott nagykövet urat, hogy mondja el köszöntő beszédét. Nagykövet úr a saját beszéde mellett továbbította Orbán Viktor miniszterelnök szórványban, illetve diaszpórában élő magyarokhoz intézett szavait is.

A köszöntő beszédet követően Radda István, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának elnöke kapott szót, aki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szavait idézte, miszerint nálunk erősebbek sokszor próbálták szabadságunkat elvenni, de mi mindig harcoltunk érte. Radda István beszéde végén megköszönte dr. Smuk Andrásnak, hogy megszervezte az idei megemlékezést.

                                 

Pozsonyból érkezett beszédet tartani Koncsol László író, irodalomkritikus és művelődéstörténész, aki a múlt és jelen között vont párhuzamot. Hangsúlyozta, hogy az 1848-as forradalomban két város volt meghatározó, egyrészt Pozsony, ahol a reformigények megfogalmazódtak, másrészt pedig Pest-Buda, ahol a márciusi ifjak 12 pontba öntötték követelményeiket. Koncsol László beszédében kitért a közelmúlt sajnálatos eseményeire, és feltette a kérdést, hogy ténylegesen beszélhetünk-e a mai világban sajtószabadságról, jogegyenlőségről vagy jogbiztonságról. Beszédében a 12 pontot a tízparancsolathoz hasonlította, rámutatva ezzel arra, hogy ezek a pontok nem teljesültek maradéktalanul, folyamatosan küzdenünk kell értük. Egyetlen forradalom sem garantálja az eszmék gyors megvalósulását, van ami sikerül, van amiért tovább kell küzdeni, sőt, néha a forradalom után rosszabb kor jön, mint előtte volt. Koncsol László beszéde végén hangsúlyozta, hogy a forradalmak egyik tanulsága az, hogy éljünk folyamatos reformokkal, ezáltal nem lenne szükségszerű újabb forradalmakat kirobbantani.

Koncsol László beszédét Meister Éva magyar művészetért díjas színművész előadása követte. Az ünnepség befejezésével a vendégek Kilyénfalvi Gábor, a Délibáb alelnöke által elkészített szendvicseknél italozgatás közben még sokáig elbeszélgettek az estéről.

                                            

Szöveg: Farkas Dorina          

 

 

A Magyar Diákok Egyesülete szervezésében múlt héten több napon át közösségi és szórakoztató programokat szerveztek a fővárosunkban tanuló magyar egyetemistáknak, amelyek által a diákok jobban megismerhették egymást, és erősödött a közösségük.

A Magyar Diákok Egyesülete szervezésében múlt héten több napon át közösségi és szórakoztató programokat szerveztek a fővárosunkban tanuló magyar egyetemistáknak, amelyek által a diákok jobban megismerhették egymást, és erősödött a közösségük.

A Magyar Diákok Egyesülete immár harmadik alkalommal rendezte meg a diáknapokat, ami idén először töltött ki egy teljes hetet.

A program a 0. nappal hétfőn vette kezdetét: az MDE programjának résztvevői a bécsi Collegium Hungaricum filmklubjához csatlakoztak. A csapat másik fele pedig e-sportokban mérte össze tudását a számítógépek előtt.

Kedden este a társasjátékoké és más közösségi vetélkedésé volt a főszerep. Szerdán hamburgerevő versenyt és kocsmakvízt szerveztek a szellemi tudáspróbák iránt érdeklődőknek.

Csütörtökön a program csatlakozott az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának 1848-as megemlékezéséhez, amelyet a Bessenyei-szobornál és a Collegium Hungaricumban tartottak. Az ünnepség után kocsmatúra indult.

Pénteken az hagyományos programoké volt a főszerep: sörpong-bajnokságon vehettek részt az egyetemisták. Szombaton délelőtt sportnapot tartottak, este pedig a szintén hagyományos szemeszternyitó bulival zárult a harmadik Bécsi Magyar Diáknapok rendezvénysorozata.

ORF

 

Március 10-én tartotta meg évi rendes közgyűlését az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala ernyőszervezet, mely 16 tagegyesületet és egy megfigyelő státuszban lévő burgenlandi szervezetet tömörít magába. Első alkalommal új helyen, az Ausztriai Magyar Pedagógiai és Kulturális Központban tartották meg a gyűlést, melyen 14 tagegyesület képviseltette magát.

 

Március 10-én tartotta meg évi rendes közgyűlését az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala ernyőszervezet, mely 16 tagegyesületet és egy megfigyelő státuszban lévő burgenlandi szervezetet tömörít magába. Első alkalommal új helyen, az Ausztriai Magyar Pedagógiai és Kulturális Központban tartották meg a gyűlést, melyen 14 tagegyesület képviseltette magát.

Radda István elnök beszámolt a tavalyi év eseményeiről - volt miről, csaknem 200 esemény, szervezés volt a 2017-es esztendőben.

Mentsik Szilvia alelnök az Ausztriai Magyar Pedagógiai és Kulturális Központ létrehozásáról számolt be. Több hozzászólás érkezett a támogatások témájában, konkrétan elhangzott, hogy határozottabban kellene fellépni Magyarország felé, mert a sok egyesületet, szervezetet és a programokat tekintve több támogatás járna.

Az ausztriai politikai élet képviselői örömmel veszik, hogy ernyőszervezetbe tömörülnek és együtt lépnek fel a magyar csoportok. További cél lenne a két csúcsszervezetet (Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala és Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége) összefogni. Tavaly például sikerült a magyar nemzeti ünnepeket közösen megrendezni, ez az idén már nem így történt.

A tervek között elhangzott, hogy továbbra is intenzíven támogatják a Kerekasztalon belül működő két magyar iskolát (AMAPED és Bécsi Magyar Iskolaegyesület), a két néptánccsoportot (Délibáb és Napraforgók), segítik a cserkészek és diákszövetség munkáját, nagy súlyt fektetnek arra, hogy továbbra is fennmaradjon az 56-os szellem (Europa-Club) és örömmel támogatják a Club Pannonia tevékenységét is, mely a két ország jobb, kölcsönös megismerésén fáradozik. A rendezvényszervezésnél pedig szem előtt fogják tartani az időpont egyeztetést, eredményesebb összehangolást, tette hozzá Radda István.

                         

Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala tagszervezetei:

Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség, Evangélikus Gyülekezet, AMAPED – Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete, Bécsi Magyar Iskolaegyesület, Bécsi Magyar Oktatást Segítő Szülők Egyesülete, „Európa”Club, Bécsi Magyar Kultúregyesület, 72. sz. Széchenyi István Cserkészcsapat, Club Pannonia, Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom, Napraforgók, Bécsi Magyar Kultúregyesület Délibáb, Bécsi Magyar Munkásegylet, Magyar Kultúra Baráti Köre Egyesület, Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezete, Magyar Diákegyesület, megfigyelő tag az Alsóőri Magyar Információs Központ UMIZ.

ORF

A Szivárvány/Regenbogen című - évente egyszer megjelenő iskolaújság legújabb száma már elérhető a Bécsi Magyar Iskolaegyesületnél. A tanárok és diákok által közösen összeállított kétnyelvű kiadvány a szórakoztató tartalma mellett a magyar és a német nyelv gyakorlásában is segítheti az olvasóit.

A Szivárvány/Regenbogen című - évente egyszer megjelenő iskolaújság legújabb száma már elérhető a Bécsi Magyar Iskolaegyesületnél. A tanárok és diákok által közösen összeállított kétnyelvű kiadvány a szórakoztató tartalma mellett a magyar és a német nyelv gyakorlásában is segítheti az olvasóit.

A Szivárvány című újságot a Bécsi Magyar Iskolaegyesület három tanára szerkeszti, de a tartalom az iskolába járó gyerekek bevonásával áll össze.

„A magyarul és németül tanulni vágyóknak lehet érdekes ez az újság, ugyanis több kétnyelvű cikk is megtalálható benne. Az újságban információt szolgáltatunk, és nagyon nagy az igény a felnőttek körében, akik magyart, mint idegen nyelvet tanulnak, illetve a gyerekeknél is, akik anyanyelvi oktatásra járnak hozzánk“, mondta Nick Ildikó, a Bécsi Magyar Iskolaegyesület tanára.

Az újságban az olvasó a Bécsi Magyar Iskolaegyesület kurzuskínálatáról is kaphat bővebb információt, de barkácsolási ötlet, sütemény recept, rejtvény, nyelvi játék, vicc zóna és „gyerekszáj“-rovat is megtalálható a tartalomban. „Sokoldalúságot próbálunk közvetíteni, ezért is Szivárvány a címe“, tette hozzá Nick Ildikó, nyelvtanár.

Az újság a Bécsi Magyar Iskolaegyesületben található meg, a Collegium Hungaricum épületének 4. emeletén (Hollandst.4., 1020 Bécs).

ORF