Március-Május 2018

PDF - HU PDF - DE

A Club Pannonia, együttműködve a bécsi Collegium Hungaricummal Nobel-díjasok és Magyarország címmel szervezett előadást április 10-én este 19 órától. A meghívott előadó prof. Dr. Frank Tibor, a budapesti Eötvös-Loránd Tudományegyetem amerikanisztikai tanszékének történészprofesszora volt.

A Club Pannonia, együttműködve a bécsi Collegium Hungaricummal Nobel-díjasok és Magyarország címmel szervezett előadást április 10-én este 19 órától. A meghívott előadó prof. Dr. Frank Tibor, a budapesti Eötvös-Loránd Tudományegyetem amerikanisztikai tanszékének történészprofesszora volt.

Az este résztvevőit először Bóta Zsolt, bécsi magyar követ köszöntötte, aki gratulált az este témaválasztásához, kiemelte, hogy amellett, hogy milyen sok magyar származású Nobel-díjas van, a tudományos és művészeti terület számos más magyar képviselője is Nobel-díjat érdemelne, például Semmelweis Ignác, Bíró Lajos, Rubik Ernő vagy Esterházy Péter.

Bóta Zsolt megköszönte Radda Marikának az ötletet és a megvalósítást, majd át is adta a szót a Club Pannonia elnök asszonyának, aki szintén köszöntötte a résztvevőket, valamint bemutatta az este előadóját, prof. Dr. Frank Tibort.

                               

A professzor a magyarok kreativitásának két fő forrását jelölte meg, az egyik, hogy népünk számtalanszor volt idegen megszállás alatt, megtanulta, hogy a megszállók hatalmából nagy küzdelmek árán törhet csak ki. A történelmi kihívásokra mindig leleményesen próbált megoldásokat találni.

A kiegyezés után fejlődni kezdett az ország és kialakult az az oktatási rendszer, amely megalapozta későbbi Nobel-díjasaink tudását. A 19. század végére pezsgett a budapesti szellemi élet.

A professzor fontos tényezőnek tartja a magyarok művelődésében, kreativitásában a német hatást is. A 20. században sok magyar értelmiségi emigrált Berlinbe, ami egy hídként szolgált Európa és Amerika között. Sok tudós azonban nem állt meg a német fővárosban, hanem kivándorolt a tengeren túlra, ahol azonban a már Magyarországon megszerzett tudás segítette boldogulásukat.

Az előadás második felében magyar származású Nobel-díjasokat mutatott be Frank Tibor első sorban a fizika, kémia és orvostudomány területéről. Többek között Szent-Györgyi-Albert, Békésy György és Gábor Dénes munkásságát is méltatta. De szóba került például Kertész Imre is, aki 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.

                              

                                                                                   

Az előadás után fogadás várta a vendégeket.

Szöveg és fotók: Fazekas Csilla

 

Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala 2018-ban is sikerrel pályázott a Rákóczi Szövetség Diaszpóra Programjára, így idén közel negyven ausztriai magyar fiatal kap lehetőséget arra, hogy az anyaországba utazzon, megismerkedjen a fővárosával, valamint vidéki történelmi és kulturális nevezetességeivel is. Az első négynapos kirándulásra húsvétkor, március 31. és április 3. között került sor.

Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala 2018-ban is sikerrel pályázott a Rákóczi Szövetség Diaszpóra Programjára, így idén közel negyven ausztriai magyar fiatal kap lehetőséget arra, hogy az anyaországba utazzon, megismerkedjen a fővárosával, valamint vidéki történelmi és kulturális nevezetességeivel is. Az első négynapos kirándulásra húsvétkor, március 31. és április 3. között került sor.

Farkas Dorina ösztöndíjas társammal koordináltuk a pályázatot, és kísértük az egy tucat 10-15 éves ausztriai magyar gyermeket. Bécs mellett Eisenstadtból, Klagenfurtból és Linzből is érkeztek kis diákok.

A vonatút jó hangulatban telt, Budapesten a program koordinátorai, Brum Alejandra és Aradi Márk fogadtak bennünket. Az első délután az ismerkedésé, csapatépítő játékoké volt a főszerep. Az ausztriai csapathoz csatlakoztak fiatalok Dél-Amerikából és Dél-Afrikából is. Az esős, hideg időben társasjáték estet szerveztünk.

                              

Húsvétvasárnap a Hollókői Húsvéti Fesztiválra látogattunk el. „Hollókő húsvétol, ha esik, ha fúj” szlogennel felkészülve várták a szervezők a látogatókat; a szabadtérre tervezett programok egy részét a kedvezőtlen időjárás miatt fedett helyen rendezték meg. A hagyományok és az életöröm ünnepén gazdag folklórprogram és palóc gasztronómia, koncertek, családi és gyermekprogramok nyújtottak feledhetetlen élményeket. A bájos ékszerdoboz, az Ófalu parasztházai és köves utcái visszarepítettek minket az időben. A gyerekek betekintést nyerhettek a húsvéti népszokásokba, köztük az elmaradhatatlan locsolkodásba, a Dűvő zenekar muzsikájára a Hollókő és Nógrád Táncegyüttessel mulatozhattak, részt vehettek a Cimbaliband és a Kerekes Band koncertjén, kipróbálhatták a textil húsvéti tojás készítést, kürtöskalácsozhattak, és voltak, akik népviseletbe is bújhattak az izgalmas nap során. Késő délutánra már a nap is próbált kibújni a felhők közül, így sok-sok élménnyel gazdagodva még jobb kedvvel tértünk vissza Budapestre az esti órákban.

                             

Húsvéthétfőn Szentendrére látogattunk el. Szerencsére az eső már nem esett, bár fújt a szél, a napsütés kárpótolt minket. A Bükkös patak mentén sétáltunk a belvárosba, mely művészetével és kultúrájával magával ragadja a látogatókat. Idegenvezető kíséretében néztük meg többek között a Belgrád-székesegyházat, a Péter-Pál római katolikus templomot, a városházát, a Pestis keresztet, majd lesétáltunk a Duna partra is. Nem maradhatott el a lángosozás sem, a legismertebb magyar street food-ot mi sem hagytuk ki.

A belváros után a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) hagyományos húsvéti rendezvényére látogattunk el, amely idén a Családok Éve programsorozat részeként valósult meg. Húsvéti népszokások felelevenítésével, izgalmas játékokkal, bábszínházzal, koncertekkel várták a családok apraját-nagyját a szabadtéri múzeumban. A gyerekek megismerhették a koszorúfonás, tojásberzselés fortélyait, és számos egyéb kézműves foglalkozáson, ügyességi játékokon vehettek részt. Magyarország legnagyobb szabadtéri gyűjteménye bemutatja a Kárpát-medence jellegzetes tájegységeinek népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek lakáskultúráját, életmódját.

                              

Budapestre késő délután értünk vissza. Vacsora után felsétáltunk a Gellért-hegyre. A Szabadság-szobor tövéből gyönyörű kilátás nyílik a fővárosra, ez minket is ámulatba ejtett.

Mivel a hollókői néptáncolást nagyon élvezték a gyerekek, a búcsú esténken Alejandra táncházat szervezett nekünk, ahol első sorban moldvai körtáncokat tanított.

Kedden az első állomásunk a budai vár volt, ahol Mátyás királlyal kapcsolatos meséket mondott az idegenvezetőnk, miközben tekerőlanttal kísérték utunkat. Megnéztük a Halászbástyát, a budavári Nagyboldogasszony-templomot (Mátyás-templom) és a Sándor-palotát is.

A mesés várséta után a Petőfi Irodalmi Múzeumba mentünk, melynek feladata a magyar irodalom tárgyi emlékeinek gyűjtése, őrzése és bemutatása. A legjelesebb magyar költők, írók és irodalomtörténészek, köztük például Petőfi Sándor és Arany János hagyatékával ismerkedhettek meg a gyerekek és interaktív játékokat is kipróbálhattak. A Károlyi-palota impozáns termeit, a Vörös-szalont és a Télikertet is megnéztük. Budapest klasszicista építészetének jelentős emléke közel hatvan éve ad otthont a Petőfi Irodalmi Múzeumnak.

                               

Ebéd után elbúcsúztunk Alejandrától és Márktól, akik nagyon kedves, gondoskodó házigazdának bizonyultak, és mindent megtettek, hogy sok-sok élménnyel és hasznos tapasztalatokkal indulhassunk haza.

Hálásan köszönjük a lehetőséget a Rákóczi Szövetségnek.

Teljes képgaléria a Kerekasztal Facebook oldalán, ide kattintva érhető el.

Szöveg: Fazekas Csilla

Fotók: Rákóczi Szövetség

Az Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezete és egyesületei március 18-án, vasárnap Miklósfalván (Nickelsdorfban) emlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseire.

Az Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezete és egyesületei március 18-án, vasárnap Miklósfalván (Nickelsdorfban) emlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseire.

Idén 32. éve, hogy a rendezvény minden alkalommal a helyi Kossuth-emléktábla megkoszorúzásával kezdődik. Az emléktábla 1906-ban már fent volt a templom oldalán, azonban a világháború alatt lekerült a templom alagsorába. Az 1983-ban alakult Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezetének egyik kezdeti megmozdulásaként, a csúcsszervezet indíttatására és a helyi polgármester támogatásával az emléktábla visszakerült az alagsorból az eredeti helyére, a templomhoz közeli fő parkba egy monumentális kőemlék oldalára helyezve.

A délután 15-órakor kezdődő megemlékezésen Gerhard Zapfl, Miklósfalva polgármestere mondott rövid köszöntőt, majd Steip Ferenc, az Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezetének elnöke, valamint Orbán Krisztina, a Bécsi Magyar Nagykövetség képviselője mondta el ünnepi beszédét.

Steip Ferenc röviden összefoglalta nemzeti ünnepünk jelentőségét, beszélt arról, hogy mi a szabadság, és köszönetet mondott a Kossuth-emlékmű létrejöttéért is. Orbán Krisztina kiemelte, hogy sosem szabad megfeledkeznünk a múltunkról, a márciusi ifjak örökségét tovább kell adnunk a jövő nemzedékeinek is.

                                       

Az emlékezés koszorúit helyezte el az emlékműnél a megszólalókon kívül Radda István, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának elnöke, Nick Ildikó, a Bécsi Magyar Iskolaegyesület vezetője, Windhager Helmut, a Délibáb Kultúregyesület vezetője, valamint Miklósfalva testvérvárosa, a pusztavámi delegáció, Stettner Attila, alpolgármester, valamint Varga Ferenc. 

A koszorúzást követően Kilyénfalvi Gábor, a Délibáb Kultúregyesület kulturális vezetője hegedűn kísérte az osztrák és a magyar Himnuszt.

A délután további részében egy közeli vendéglőben a Barka Népdalkör és a Rézsarkantyús Citerazenekar szórakoztatta a közönséget katonadalokkal, Kossuth-nótákkal. Kilyénfalvi Gábor huszár anekdotákat mesélt, majd az 1848/49-es forradalom és szabadságharccal kapcsolatos kvíz versenyre invitálta a jelenlévőket.

                                   

A program végén a szervezők közös vacsorára hívták a vendégeket.

A koszorúzáson és az azt követő rendezvényen a Miklósfalván és környékén élő magyarság mellett több ausztriai magyar szervezet és egyesület is képviseltette magát.

Szöveg és fotók: Fazekas Csilla

Az „Europa” – Club által szervezett megemlékezés idén is koszorúzással kezdődött Bécsben a Bessenyei György szobornál a Trautson-palota előtt. Hogy miért pont a Trautson-palota előtt, arra dr. Lázár Balázs, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár bécsi kirendeltségének kutatója hívta fel a figyelmet. Beszédét a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület Rézsarkantyú citerazenekara és a Barka népdalkör rövid csokra követte, valamint Bessenyei György szobrának megkoszorúzása.

Az „Europa” – Club által szervezett megemlékezés idén is koszorúzással kezdődött Bécsben a Bessenyei György szobornál a Trautson-palota előtt. Hogy miért pont a Trautson-palota előtt, arra dr. Lázár Balázs, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár bécsi kirendeltségének kutatója hívta fel a figyelmet. A Trautson-palotát még Mária Terézia vásárolta meg 1760-ban az akkor megalapított Magyar Testőrgárda számára, mely gárda 1848-ban mindent hátrahagyott Bécsben, és beállt az újonnan megalakult Nemzeti Gárdába. Dr. Lázár Balázs ezt a történelmi esemény helyezte megemlékező beszéde középpontjába, és méltatta a magyarok hazához való ragaszkodását. Beszédét a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület Rézsarkantyú citerazenekara és a Barka népdalkör rövid csokra követte, valamint Bessenyei György szobrának megkoszorúzása.

                                  

A koszorúzás után a nagyszámú ünneplők megtöltötték a Collegium Hungaricum dísztermét, ahol este 7 órától került sor a megemlékezésre. A műsort az AMAPED diákjai nyitották, akik Mentsik Szilvia, az AMAPED elnökének vezényletével katona indulókat énekeltek a frissen koszorúzott Petőfi szobornál. Dr. Smuk András, az „Europa” – Club elnöke ezt követően köszöntötte a vendégeket (többek között Dr. Perényi Jánost, Radda Istvánt és Radda Marikát, valamint Hollós Józsefet), majd pedig felkérte dr. Perényi János rendkívüli és meghatalmazott nagykövet urat, hogy mondja el köszöntő beszédét. Nagykövet úr a saját beszéde mellett továbbította Orbán Viktor miniszterelnök szórványban, illetve diaszpórában élő magyarokhoz intézett szavait is.

A köszöntő beszédet követően Radda István, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának elnöke kapott szót, aki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szavait idézte, miszerint nálunk erősebbek sokszor próbálták szabadságunkat elvenni, de mi mindig harcoltunk érte. Radda István beszéde végén megköszönte dr. Smuk Andrásnak, hogy megszervezte az idei megemlékezést.

                                 

Pozsonyból érkezett beszédet tartani Koncsol László író, irodalomkritikus és művelődéstörténész, aki a múlt és jelen között vont párhuzamot. Hangsúlyozta, hogy az 1848-as forradalomban két város volt meghatározó, egyrészt Pozsony, ahol a reformigények megfogalmazódtak, másrészt pedig Pest-Buda, ahol a márciusi ifjak 12 pontba öntötték követelményeiket. Koncsol László beszédében kitért a közelmúlt sajnálatos eseményeire, és feltette a kérdést, hogy ténylegesen beszélhetünk-e a mai világban sajtószabadságról, jogegyenlőségről vagy jogbiztonságról. Beszédében a 12 pontot a tízparancsolathoz hasonlította, rámutatva ezzel arra, hogy ezek a pontok nem teljesültek maradéktalanul, folyamatosan küzdenünk kell értük. Egyetlen forradalom sem garantálja az eszmék gyors megvalósulását, van ami sikerül, van amiért tovább kell küzdeni, sőt, néha a forradalom után rosszabb kor jön, mint előtte volt. Koncsol László beszéde végén hangsúlyozta, hogy a forradalmak egyik tanulsága az, hogy éljünk folyamatos reformokkal, ezáltal nem lenne szükségszerű újabb forradalmakat kirobbantani.

Koncsol László beszédét Meister Éva magyar művészetért díjas színművész előadása követte. Az ünnepség befejezésével a vendégek Kilyénfalvi Gábor, a Délibáb alelnöke által elkészített szendvicseknél italozgatás közben még sokáig elbeszélgettek az estéről.

                                            

Szöveg: Farkas Dorina          

 

 

A Magyar Diákok Egyesülete szervezésében múlt héten több napon át közösségi és szórakoztató programokat szerveztek a fővárosunkban tanuló magyar egyetemistáknak, amelyek által a diákok jobban megismerhették egymást, és erősödött a közösségük.

A Magyar Diákok Egyesülete szervezésében múlt héten több napon át közösségi és szórakoztató programokat szerveztek a fővárosunkban tanuló magyar egyetemistáknak, amelyek által a diákok jobban megismerhették egymást, és erősödött a közösségük.

A Magyar Diákok Egyesülete immár harmadik alkalommal rendezte meg a diáknapokat, ami idén először töltött ki egy teljes hetet.

A program a 0. nappal hétfőn vette kezdetét: az MDE programjának résztvevői a bécsi Collegium Hungaricum filmklubjához csatlakoztak. A csapat másik fele pedig e-sportokban mérte össze tudását a számítógépek előtt.

Kedden este a társasjátékoké és más közösségi vetélkedésé volt a főszerep. Szerdán hamburgerevő versenyt és kocsmakvízt szerveztek a szellemi tudáspróbák iránt érdeklődőknek.

Csütörtökön a program csatlakozott az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának 1848-as megemlékezéséhez, amelyet a Bessenyei-szobornál és a Collegium Hungaricumban tartottak. Az ünnepség után kocsmatúra indult.

Pénteken az hagyományos programoké volt a főszerep: sörpong-bajnokságon vehettek részt az egyetemisták. Szombaton délelőtt sportnapot tartottak, este pedig a szintén hagyományos szemeszternyitó bulival zárult a harmadik Bécsi Magyar Diáknapok rendezvénysorozata.

ORF

 

Március 10-én tartotta meg évi rendes közgyűlését az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala ernyőszervezet, mely 16 tagegyesületet és egy megfigyelő státuszban lévő burgenlandi szervezetet tömörít magába. Első alkalommal új helyen, az Ausztriai Magyar Pedagógiai és Kulturális Központban tartották meg a gyűlést, melyen 14 tagegyesület képviseltette magát.

 

Március 10-én tartotta meg évi rendes közgyűlését az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala ernyőszervezet, mely 16 tagegyesületet és egy megfigyelő státuszban lévő burgenlandi szervezetet tömörít magába. Első alkalommal új helyen, az Ausztriai Magyar Pedagógiai és Kulturális Központban tartották meg a gyűlést, melyen 14 tagegyesület képviseltette magát.

Választások nem voltak, hiszen a vezetőség mandátuma erre az évre is szól. Radda István elnök beszámolt a tavalyi év eseményeiről - volt miről, csaknem 200 esemény, szervezés volt a 2017-es esztendőben.

Mentsik Szilvia alelnök az Ausztriai Magyar Pedagógiai és Kulturális Központ létrehozásáról számolt be. Több hozzászólás érkezett a támogatások témájában, konkrétan elhangzott, hogy határozottabban kellene fellépni Magyarország felé, mert a sok egyesületet, szervezetet és a programokat tekintve több támogatás járna.

Az ausztriai politikai élet képviselői örömmel veszik, hogy ernyőszervezetbe tömörülnek és együtt lépnek fel a magyar csoportok. További cél lenne a két csúcsszervezetet (Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala és Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége) összefogni. Tavaly például sikerült a magyar nemzeti ünnepeket közösen megrendezni, ez az idén már nem így történt.

A tervek között elhangzott, hogy továbbra is intenzíven támogatják a Kerekasztalon belül működő két magyar iskolát (AMAPED és Bécsi Magyar Iskolaegyesület), a két néptánccsoportot (Délibáb és Napraforgók), segítik a cserkészek és diákszövetség munkáját, nagy súlyt fektetnek arra, hogy továbbra is fennmaradjon az 56-os szellem (Europa-Club) és örömmel támogatják a Club Pannonia tevékenységét is, mely a két ország jobb, kölcsönös megismerésén fáradozik. A rendezvényszervezésnél pedig szem előtt fogják tartani az időpont egyeztetést, eredményesebb összehangolást, tette hozzá Radda István.

                         

Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala tagszervezetei:

Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség, Evangélikus Gyülekezet, AMAPED – Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete, Bécsi Magyar Iskolaegyesület, Bécsi Magyar Oktatást Segítő Szülők Egyesülete, „Európa”Club, Bécsi Magyar Kultúregyesület, 72. sz. Széchenyi István Cserkészcsapat, Club Pannonia, Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom, Napraforgók, Bécsi Magyar Kultúregyesület Délibáb, Bécsi Magyar Munkásegylet, Magyar Kultúra Baráti Köre Egyesület, Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezete, Magyar Diákegyesület, megfigyelő tag az Alsóőri Magyar Információs Központ UMIZ.

ORF

A Szivárvány/Regenbogen című - évente egyszer megjelenő iskolaújság legújabb száma már elérhető a Bécsi Magyar Iskolánál. A tanárok és diákok által közösen összeállított kétnyelvű kiadvány a szórakoztató tartalma mellett a magyar és a német nyelv gyakorlásában is segítheti az olvasóit.

A Szivárvány/Regenbogen című - évente egyszer megjelenő iskolaújság legújabb száma már elérhető a Bécsi Magyar Iskolánál. A tanárok és diákok által közösen összeállított kétnyelvű kiadvány a szórakoztató tartalma mellett a magyar és a német nyelv gyakorlásában is segítheti az olvasóit.

A Szivárvány című újságot a Bécsi Magyar Iskola három tanára szerkeszti, de a tartalom az iskolába járó gyerekek bevonásával áll össze.

„A magyarul és németül tanulni vágyóknak lehet érdekes ez az újság, ugyanis több kétnyelvű cikk is megtalálható benne. Az újságban információt szolgáltatunk, és nagyon nagy az igény a felnőttek körében, akik magyart, mint idegen nyelvet tanulnak, illetve a gyerekeknél is, akik anyanyelvi oktatásra járnak hozzánk“, mondta Nick Ildikó, a Bécsi Magyar Iskola tanára.

Az újságban az olvasó a Bécsi Magyar Iskola kurzuskínálatáról is kaphat bővebb információt, de barkácsolási ötlet, sütemény recept, rejtvény, nyelvi játék, vicc zóna és „gyerekszáj“-rovat is megtalálható a tartalomban. „Sokoldalúságot próbálunk közvetíteni, ezért is Szivárvány a címe“, tette hozzá Nick Ildikó, nyelvtanár.

Az újság a Bécsi Magyar Iskolaegyesületben található meg, a Collegium Hungaricum épületének 4. emeletén (Hollandst.4., 1020 Bécs).

ORF