November - December 2015.

PDF - HU PDF - DE

Tisztelt Egyesületi Tagok, kedves Barátaim!

 

A hírlevelünk rendkívüli kiadását, abból a  különlegesen aktuális okból kifolyólag küldjük, hogy Európába eddig már több tízezer migráns érkezett és még sok várható. 

Több állam és az ott élő lakosság számára ez nagy terhet és új kihívásokat jelent. Például itt Ausztriában különböző szervezetek, privát személyek illetve egyéni kezdeményezések már eddig is nagy segítséget nyújtottak. 

Ezzel a hírlevéllel fel szeretnénk hívni a figyelmet arra a nagyszerű teljesítményre, amit Magyarország és a magyar lakosság ebben a nehéz helyzetben nyújtott. Már rég óta sok ember és sok szervezet önzetlenül segít a több ezer Magyarországra érkezett menekültnek. 

Különleges figyelmet kell fordítani azokra a gyerekekre és kiskorú fiatalokra, akik egyedül jönnek az az emberáradattal. Nekik különleges és szakszerű támogatásra van szükségük, hogy ezeket a traumákat életük során fel tudják majd dolgozni. 

Orbán Viktor miniszterelnök úr külön felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a kiskorúak elsősorban gyerekek és ezért megkülönböztetett segítségre van szükségük. 

A gazdaságilag jobban álló nyugat-európai országokban, mint pl. Ausztria vagy Németország az emberek nagyon sokat segítenek, erről rendszeres beszámolókat is közvetítenek a média. Azonban az, hogy Magyarország milyen régóta erejét megfeszítve mekkora segítséget nyújt a menekülteknek nem kap elég nyilvánosságot. 

Ebben a hírlevélben azt szeretnénk kérni, hogy adományaikkal segítsenek a Magyarországra szülők nélkül érkező kiskorú menekülteknek. 

 
Hartig Christoph
elnök

 

Adományozási lehetőségek

Adományaikat kérjük az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának a számlájára

BIC:         BAWAATWW
IBAN:      AT 51 1400 0051 1083 8648

befizetni a következő jelszóval: "Adományozás"
 
Az így összegyűjtött pénzt átadjuk a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek, 

és reméljük, hogy ezzel hozzá tudunk járulni áldozatos munkájukhoz.

http://www.segelyszervezet.hu/hu/segitsegnyujtas-migrans-gyermekeknek

 

Ökumenikus Segélyszervezet

 

Az 1991-ben alapított Ökumenikus Segélyszervezet Magyarország egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert karitatív szervezete. A Segélyszervezet július elejétől kapcsolódott be a Magayrországra érkező migránsok és menekültek ellátásába. A szervezet a nyár folyamán hiánypótló támogatást nyújtott több kapacitásgondokkal küzdő befogadó állomásnak, különösen is odafigyelve a gyermekek speciális szükségleteire. Munkatársaik a pszichoszociális segítségnyújtásba is résztvettek, két befogadó állomáson tartva rendszeres gyermekfoglalkozásokat. Az Ökumenikus Segélyszervezet a szeptember 15-i  magyar-szerb határzárat követő hetekben mintegy 150 ezer migránsnak nyújtott segítséget a szerb, a horvát és az osztrák határnál élelmiszer, ivóvíz, illetve téli ruhák formájában. A Segélyszervezet a határzárakat követően a szerb, a horvát és a szlovén oldalon is részt vesz a segítségnyújtásban.  

 

Fotó: Ökumenikus Segélyszervezet/www.hia.hu 

A Kerekasztal és annak minden tagszervezete nevében egy sikerekben és egészségben gazdag Boldog Új Évet kívánunk. 

Reméljük, Olvasóink számára bensőségesen és nyugodtan teltek az ünnepek és örülünk annak, hogy a magyar közösségért végzett munkánkat tagjaink itt Ausztriában 2016-ban is folytatni tudják.  Az ő sikeres egyesületi munkájuk a garancia arra, hogy 60 évvel 1956 után a Kerekasztalon belül egy jól működő közösség van.
Minden egyes aktív tagunk munkájának segítségével a magyar nyelvet, történelmet, táncot, zenét és színházi örökséget valamint a gyermekgondozást eredményesen közvetítjük és így hozzájárulunk ahhoz, hogy az Ausztriában élő magyarok megtartani és ápolni tudják anyanyelvüket és kultúrájukat.

Jó szórakozást kívávunk a cikkek olvasásához!
 

2015. november 15-én, vasárnap a Kárpát-medencei Magyar Szórvány Napja alkalmából a budapesti Magyarság Háza egész napos programmal várta az érdeklődőket. A parlamenti döntés alapján, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születése napján tartandó ünnepet Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg, aki beszédében elmondta, hogy a külföldön élő magyaroknak több, mint fele él szórványban, melynek segítésére a Minisztérium különféle támogató programot indított az elmúlt években. Ilyen például több oktatói és kulturális program mellett a Kőrösi-Csoma Sándor Ösztöndíjprogram, a Határtalanul program, valamint az idén indított Petőfi Sándor Program is. 
 

2015. november 15-én, vasárnap a Kárpát-medencei Magyar Szórvány Napja alkalmából a budapesti Magyarság Háza egész napos programmal várta az érdeklődőket. A parlamenti döntés alapján, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születése napján tartandó ünnepet Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg, aki beszédében elmondta, hogy a külföldön élő magyaroknak több, mint fele él szórványban, melynek segítésére a Minisztérium különféle támogató programot indított az elmúlt években. Ilyen például több oktatói és kulturális program mellett a Kőrösi-Csoma Sándor Ösztöndíjprogram, a Határtalanul program, valamint az idén indított Petőfi Sándor Program is. 
A köszöntő után, délelőtt negyed 11-től „Magyarok szórványban: esélyek, lehetőségek, kihívások” címmel szakmai konferencia vette kezdetét. A konferenciát szintén Potápi Árpád János nyitotta meg, majd „Nemzetpolitika és szórvány” címmel Kántor Zoltán, szociológus, politológus a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója tartotta meg beszámolóját, melyet a szakma neves képviselői által tartott előadások követtek. Így dr. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke „Szórvány – stratégia – közpolitika” előadását Tátrai Patrik, az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos főmunkatársának „ A szórvány településszerkezete” címmel tartott előadása követett. Ezután Papp Z. Attila, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a szórványoktatás kihívásairól beszélt iskolarendszeren belül és kívül, Kerekes Zoltán, a Bástya Egyesület elnöke és tanítója „ Bástya a végeken” címmel a Vice-ben működő bentlakásos intézményüket és a magyar oktatásba vetett hitvallásukat mutatta be. Végül  Fazekas Anna, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság Petőfi Sándor Program programkoordinátora az idén indított Petőfi Sándor Programot ismertette „Petőfi Program a szórványmagyarság szolgálatában” című előadásában. 
Az ingyen látogatható, egész napos programok ideje alatt az aulában a Kárpát-medencei szórványban élő magyar közösségek részvételével tájjellegű ételeket kóstolhattak meg a vendégek. A következő tájegységek hozták el jellegzetes kóstolóikat: Muravidék (Lendva), Vajdaság (Hertelendyfalva), Kárpátalja (Visk), Erdély (Vice, Nagyenyed), Horvátország, és Felvidék (Nagyida) is, akik helyben be is mutatták, hogyan készül az eredeti nagyidai krumplis lángos. A finomságok mellett hoztak még tájegységeiket szemléltető könyveket, prospektusokat is, valamint hazájuk motívumkincseit bemutató használati és ajándéktárgyakkal is gyönyörködtették a látogatókat. Mindemellett a vendégek megismerkedhettek népi, főként logikai játékokkal, ugyanakkor játékos vetélkedőkben is részt vehettek.
A konferenciával párhuzamosan „Mondjuk magyarul” címmel játékos vetélkedőt tartottak a gyermekek számára, majd a színes programok között délután a Csillagocska Néptáncegyüttes „Táncos bárány” című zenés-táncos előadását tekinthették meg az érdeklődők. A rendezvényt a Gálaműsor zárta, ahol a fellépő művészek bepillantást nyújtottak a szórvány kultúrába mesék, versek, táncok formájában. A Gálaesten olyan neves előadók léptek fel, mint Petrás Mária Prima Primissima-díjas népdalénekes csángó népénekekkel, Varga Erzsébet Hertelendyfalváról mesét mondott, Pál Péter Lendváról verset szavalt, fellépett még Pál István Szalonna és zenekara, a nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes, a Kárpátaljai Magyar Népművészeti és Hagyományőrző Egyesület táncosai, valamint a Horvátországi Magyar Kórus is. 
A rendezvényre Muravidékről, Erdélyből és Ausztriából, Bécsből is érkeztek Petőfi Sándor Program ösztöndíjasok. 

 

A bécsi „Europa”-Club bécsi magyar kultúregyesület az Ausztriai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálattal közösen immár 11. éve tartja meg emlékező, ökumenikus imaóráját Deutsch- Altenburgban (Németórávon) a Mária-templomban. 2015. november 7-én, szombaton délután az imaóra előtt dr. Smuk András, az „Europa”-Club elnöke röviden felvezette a templom történetét, mely szerint a jelenlegi Mária-templom - főleg gótikus, néhol román stílusú - épülete feltehetően a 11. században Szent István király által emelt templom romjaira épült. A templom és a mellette található temető egykor fontos találkozási helynek számított a magyar hívők körében, akkor még augusztus 15-én találkoztak itt és tartották meg az ünnepet. 

A bécsi „Europa”-Club bécsi magyar kultúregyesület az Ausztriai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálattal közösen immár 11. éve tartja meg emlékező, ökumenikus imaóráját Deutsch- Altenburgban (Németórávon) a Mária-templomban. 2015. november 7-én, szombaton délután az imaóra előtt dr. Smuk András, az „Europa”-Club elnöke röviden felvezette a templom történetét, mely szerint a jelenlegi Mária-templom - főleg gótikus, néhol román stílusú - épülete feltehetően a 11. században Szent István király által emelt templom romjaira épült. A templom és a mellette található temető egykor fontos találkozási helynek számított a magyar hívők körében, akkor még augusztus 15-én találkoztak itt és tartották meg az ünnepet.  A templom melletti temetőben található az ausztriai magyarok szimbolikus sírja is, melyet az ide temetkezett 1956-os menekültek sírjából alakítottak ki. Ennek a megkoszorúzását az emlékezést elindító és a sírt ápoló egyesület megszűnése után – a már majdnem feledésbe merült zarándokhelyen - 2004 óta az „Europa”-Club indította el újra. A sír mellé felállított kopjafát a felvidéki és magyarországi magyarokkal azóta minden évben megkoszorúzzák, viszont a régi tradíciókkal ellentétben, nem augusztusban, hanem – mint ahogyan most is - novemberben, halottak napját követően, így emlékezve a hazájuktól messze eltemetett magyarokra. Dr. Smuk András a templomon kívül és belül található további magyar emlékekre is felhívta a figyelmet, így például a templom oldalbejáratával szemben látható Szent Istvánt ábrázoló gótikus mozaiküvegre, illetve a bal mellékoltáron szintén Szent Istvánt megtekinthető festményre, amelyet gróf Koháry István országbíró 1726-ban ajándékozott a templomnak,  továbbá az oltár körüli üvegablakokra is, amelyek a II. világháború során mind kitörtek, ezeket egy bécsi magyar művész, Deéd Ferenc tervei alapján készítették el újra 1959-ben. Ezután köszöntötte a vendégeket, majd elmondta, hogy 2016. május közepén egy Szent István mellszobor felállítására kerül sor a templom előtti parkban, melynek megvalósítására az e célból, november 10-én megrendezésre kerülő nagyszabású jótékonysági hangverseny és koncertre beérkezett adományokból lesz lehetőség. 
A köszöntő után Karvansky Mónika az Ausztriai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat lelkipásztora kezdte meg az imaórát, aki megtiszteltetésnek és ugyanakkor nagy felelősségnek tartotta, hogy ezen a szent helyen, immár több, mint 10 éve eme hagyományos ökumenikus imaórán az emlékező gyülekezet előtt olyan valami bátorírót szóljon Isten szent igéjén keresztül, ami mindenkinek a szívét megérinti. 
Az imaórán Molnár Tamás katolikus lelkész (Pozsony) és Kiss Miklós evangélikus esperes (Mosonmagyaróvár) is imát mondtak. Beszédet mondott Keresztes Szilárd görög katolikus püspök, aki arra kérte a jelenlévőket, hogy emlékezzenek azokra, akik idegen földben pihennek, akiknek életük végén nem adatott meg az az ajándék, hogy szeretteik közében, szülőföldjükben fejezzék be életüket. „Mi van ebben az áldott magyar földben, hogy ide mindenki hazavágyik megpihenni?” - kérdés köré szervezte beszédét a nyugalmazott püspök. „Nem mindegy milyen hazában élünk és nem mindegy milyen földben temetnek el bennünket.” 
Az imaóra alatt közreműködött a Somorjai Híd Vegyes Kar, Hecht Anna karnagy vezetésével, valamint Urbanetz-Vig Margit hegedűn a Bach szólószonátákból játszott tételeket. 
A megemlékezés a templomkertben található emlékhely és kopjafa megkoszorúzásával folytatódott. Közös imádkozás után elhelyezték a virágokat, koszorúkat és gyertyákat, majd a Szózattal zárult a megemlékezés.  

2015. november 10-én, kedden, az ökumenikus imaórát követő napokban került megrendezésre a nagyszabású jótékonysági hangverseny és koncert az „Europa”-Club szervezésében, melynek a bécsi magyar nagykövetség adott otthont. A rendezvényt dr. Perényi János nagykövet úr nyitotta meg, ezt követően pedig dr. Smuk András az „Europa”-Club elnöke elmondta, hogy a jótékonysági koncert bevételéből Magyarország államalapító királyának, Szent István királynak mellszobrot állítanak fel Deutsch-Altenburgban (Németóváron) a Mária templom előkertjében 2016. május 21-én. Az est további részét Sas László („Europa”-Club) moderálta. 
 

2015. november 10-én, kedden, az ökumenikus imaórát követő napokban került megrendezésre a nagyszabású jótékonysági hangverseny és koncert az „Europa”-Club szervezésében, melynek a bécsi magyar nagykövetség adott otthont. A rendezvényt dr. Perényi János nagykövet úr nyitotta meg, ezt követően pedig dr. Smuk András az „Europa”-Club elnöke elmondta, hogy a jótékonysági koncert bevételéből Magyarország államalapító királyának, Szent István királynak mellszobrot állítanak fel Deutsch-Altenburgban (Németóváron) a Mária templom előkertjében 2016. május 21-én. Az est további részét Sas László („Europa”-Club) moderálta. 
A színvonalas koncert hangulatról a következő művészek gondoskodtak: a Magyar Örökség díjas népdalénekes Faragó Laura; Jávorkai Sándor hegedűn; Vig Margit Viola d`amorén (szerelemhegedű); Christoph Urbanetz viola da gambán (térdhegedű) és Jávorkai Ádám csellón; Aba-Nagy Zsuzsanna hárfán; Henter Nicole fuvolán; Ulrich Manafi klarinéton és Veronika Trisko zongorán kísérte a fellépőket. Az igényes műsort a Nemzetközi Dunafilharmónia vezetője Katona Ágnes, állította össze, melyben felcsendültek Vittorio Monti, H. W. Ernst, Diego Ortiz, Carl Friedrich Abel, Nicolo Paganini, Franz Doppler művei is. Az esten felajánlásra került Mayer Éva (Somorja), Munkácsy-díjas képzőművész ‘Életfa’ című alkotása, valamint Graner Hans Peter: Úszó határok a Cetrope-ban könyvei. 
A jótékonysági rendezvényre több, mint kétszáz vendég érkezett, akiket a bécsi magyar nagykövetség a koncert után állófogadással vendégelt meg, amely kiváló alkalom volt az ismerkedésre, beszélgetésre és eszmecserére. 

November 9-én, hétfőn, és a nagy érdeklődésre való tekintettel november 11 - én, szerdán 17 órától is, interaktív mesedélutánon vehettek részt a 4-10 éves gyermekek és szüleik az AMAPED nagytermében. A rendezvény az AMAPED és a Kultúráért Gömörben és Gömörön túl Polgári Társulás együttműködésével valósult meg.
 

November 9-én, hétfőn, és a nagy érdeklődésre való tekintettel november 11 - én, szerdán 17 órától is, interaktív mesedélutánon vehettek részt a 4-10 éves gyermekek és szüleik az AMAPED nagytermében. A rendezvény az AMAPED és a Kultúráért Gömörben és Gömörön túl Polgári Társulás együttműködésével valósult meg.
Hétfőn délután vidám és kíváncsi gyermeksereg zsongott az AMAPED nagytermében. Benedek Elek: Papucsszaggató Királykisasszony című meséjének interaktív, néptánc elemekkel bővített mesejáték változatát várták kíváncsian.
Hamarosan meg is érkezett Domonkos Emese előadó, aki rendkívül élvezetesen és szórakoztatóan vonta be a jókedvű nézőközönséget a játékba. Volt gyermek, aki királyfivá, királykisasszonnyá, sőt akár sudár fává változhatott, és a szájról olvasást is kipróbálhatták a lelkes jelenlévők. A legkisebbek sem kívánkoztak egy percre sem máshová, lekötötte őket a történet, és úgy tűnt, pillanatok teltek csak el a kezdés, és a közös játékot lelkesen megköszönő taps között. 
A rendezvény ingyenes volt, csak előzetes regisztrációt igényelt, ám olyan sokan jelezték részvételi szándékukat a hétfői előadásra, hogy szerdán még egyszer, hasonlóan nagy számú közönség előtt lépett a rögtönzött színpadra Domonkos Emese. 
Gyermekek és felnőttel egyaránt jól szórakoztak. Köszönjük szépen a derűs délutánokat a Kultúráért Gömörben és Gömörön túl Polgári Társulásnak, és az AMAPED-nek. 

Az AMAPED egyesület igyekszik nemcsak a gyermek, hanem a felnőtt korosztálynak is színvonalas programokat biztosítani, így 2015. november 25-én, szerdán este 17:30-kor „Az ezerarcú Gárdonyi“ címmel rendezett irodalmi estet, amelyen Keller Péter az író dédunokája mesélt Gárdonyi Géza életéről, titkos naplójáról, olyan titkokról, melyeket eddig nem tudtunk az íróról. Az előadás alatt egyre több, Gárdonyi Géza szerteágazó érdeklődési körét igazoló történet tárult elénk, mely rendkívül színes egyéniségéről tett tanúbizonyságot. 
 

Az AMAPED egyesület igyekszik nemcsak a gyermek, hanem a felnőtt korosztálynak is színvonalas programokat biztosítani, így 2015. november 25-én, szerdán este 17:30-kor „Az ezerarcú Gárdonyi“ címmel rendezett irodalmi estet, amelyen Keller Péter az író dédunokája mesélt Gárdonyi Géza életéről, titkos naplójáról, olyan titkokról, melyeket eddig nem tudtunk az íróról. Az előadás alatt egyre több, Gárdonyi Géza szerteágazó érdeklődési körét igazoló történet tárult elénk, mely rendkívül színes egyéniségéről tett tanúbizonyságot. 
Gárdonyi Géza 1863-ban, ifjú Ziegler Géza néven Gárdony-Agárdpusztán született, későbbi művésznevét pedig szülővárosa ihlette. Pályafutását oklevelének megszerzése után 1882 szeptemberében a devecseri elemi iskolában kezdte segédtanítóként. Keller Péter említette Gárdonyi Géza zenében mutatott tehetségét is, melyet két ismert dal is igazol, a 19 évesen írt "Fel nagy örömre..." kezdetű karácsonyi egyházi ének, valamint a Győrben a görög katolikusoknak írt dal „Karácsonyi ének” címmel. Az egyházi énekek mellett számos dalszöveget írt Dankó Pistának is, akivel jó barátságban volt. Gárdonyi sokszínűségét bizonyítja az is, hogy még egy pókfajta, a bikapók felfedezése is a nevéhez fűződik. A dédunoka azt is elmondta, hogy az egyes vélekedésekkel ellentétben dédapja nem volt emberkerülő sem, mindig szívesen fogadott vendégeket és sűrűn járt szalonba is. Beszélt arról is, hogy az otthoni alkotószobájának bezárt ablakai és a felülvilágító ablak nem azért volt a szobáján, mert el akart volna zárkózni, hanem egyszerűen csak így akarta kizárni édesanyja kakasainak kukorékolását miközben alkotott, mert az alkotáshoz teljes csendre és nyugalomra volt szüksége. Keller Péter beszélt az 1906-ból írt Titkos naplóról is, amelynek a technikáját a gyorsírásból fejlesztette ki Gárdonyi Géza és főként a saját gondolatait tartalmazta, melyeket nem akart „akárkinek” megmutatni.  
Az rendezvény nagyon kellemes és családias volt. Keller Péter előadása annyira érdekes és informatív volt, hogy a közönség szinte el sem akart menni. Az előadást követően lehetőség volt megvásárolni Gárdonyi Géza „Útra-készülés” és „Az én falum” könyvei mellett Keller Péter „Az élő Gárdonyi-arc” című könyvét is. 
Gárdonyi Géza: „Minden jó könyv egy-egy tanítója a nemzetnek.“  

Szent László (ur. 1077 - 1095) király az egyházi legendák népszerű alakja, akit 1192-ben avattak szentté. A király személyisége ötvözte a bátorságot, férfiasságot, ám egyben a jámborságot is. És ezzel a magyar lovagkor jelképévé vált, kultusza pedig mindig is erőteljesen jelen volt.

Szent László (ur. 1077 - 1095) király az egyházi legendák népszerű alakja, akit 1192-ben avattak szentté. A király személyisége ötvözte a bátorságot, férfiasságot, ám egyben a jámborságot is. És ezzel a magyar lovagkor jelképévé vált, kultusza pedig mindig is erőteljesen jelen volt.
Több róla szóló legenda található középkori krónikákban. Ilyen legenda pl. Szent László párbaja Salamonnal a pozsonyi várnál, amelyet László hercegként vívott meg. A bajvívás elején a korábbi király, Salamon (ur. 1063 - 1074) két angyalt látott Szent László feje fölött tüzes kardokkal a kezükben. (vö.: Teremtés könyve: 3,24 , az ember bukása, amikor is két kerub áll a Paradicsom kapujánál)
Szent László egyházépítő tevékenysége is kiemelkedő. 1091-ben Somogyváron megalapította a Szent Egyed apátságot, amely az akkori Dunántúl egyik kultúrális központja lett, valamint ő hozta létre a zágrábi püspökséget is. 

Forrás:
Magyar Néprajzi Lexikon
Szabolcs - Závodszky: Ki kicsoda a történelemben, 1996

2015. november 19-én, csütörtökön este az ORF Burgenland kismartoni stúdiójában mintegy kétszázan ünnepeltük közösen az Adj Isten magyarok című magyar nyelvű televíziós magazin 25. születésnapját. 
 

2015. november 19-én, csütörtökön este az ORF Burgenland kismartoni stúdiójában mintegy kétszázan ünnepeltük közösen az Adj Isten magyarok című magyar nyelvű televíziós magazin 25. születésnapját. 
Az elmúlt negyed évszázad során 125. alkalommal került adásba az ORF magyar nyelvű magazinműsora, amely az ausztriai magyarok mindennapjairól szól. Ebből az alkalomból ünnepi gálaestet rendeztek, amelyre meghívást kapott az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala, és a Központi Szövetség is. A jubileumi ünnepséget Kelemen Dorottya moderálta.
A kismartoni ORF központ stúdiójában megrendezett gálaesten a Bécsi Magyar Nagykövetséget Csobánci-Horváth Iván képviselte. A vendégek között volt Szabó Vilmos magyarországi országgyűlési képviselő, Martin Ivancsics az ORF alapítványi tanácsosa, Nikolaus Berlakovich az Osztrák Nemzeti Tanács képviselője, és Karl Hofer az ORF Burgenland egykori intendánsa. (Az ő igazgatósága alatt került adásba 25 évvel ezelőtt először az Adj Isten magyarok). Az ORF vezetői és a politikai élet képviselői mellett jelen voltak a magyar népcsoport vezető személyiségei is. A díszvendégek között találkozhattunk  az ORF Dancing Stars című show műsorából ismert profi táncossal, Ekker Balázzsal és feleségével Guschelbauer Alizzal.
Az ünnepi műsor részeként az ORF magyar szerkesztőségének munkatársai két filmes összeállításban mutatták be az ausztriai magyarokról ausztriai magyaroknak szóló TV-magazin történetét, 1990-től napjainkig. Az est folyamán bécsi és burgenlandi hagyományőrző csoportok színvonalas előadásait is láthattuk. A fellépők között voltak a Kerekasztal tagjai közül a bécsi Délibáb és a Napraforgók néptánccsoportok. Emellett az őrvidéki Csörge zenekar, az Őri Banda citerazenekar, a szombathelyi Boglya együttes, a Felsőpulyai Magyar Kórus és a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület kórusa is színpadra lépett. A lendületes táncelőadásokat élőzene kísérte, amelyet az ausztriai magyar népi zenekarok játszottak. Az gálaest táncházzal zárult, ezt követően a meghívottakat magyaros büfé várta az ORF tartományi stúdiójának aulájában.  

A Club Pannonia november 9-én a Collegium Hungaricumban tartott egy pódiumbeszélgetést a következő címmel: A művészet és kultúra jelentése a társadalom számára. Ez egy folytatása volt az immár hagyományosnak mondható pódiumbeszélgetéssorozatnak a Balassi Intézettel való együttműködésben. 
 

A Club Pannonia november 9-én a Collegium Hungaricumban tartott egy pódiumbeszélgetést a következő címmel: A művészet és kultúra jelentése a társadalom számára. Ez egy folytatása volt az immár hagyományosnak mondható pódiumbeszélgetéssorozatnak a Balassi Intézettel való együttműködésben. 
Az este kezedetén Elena Denisova művésznő, a Nemzetközi Dunai Filharmonikusok vonósa, Ivan Chandoskin és Fritz Keisler műveiből adott elő darabokat.
Ezután Viola Kristóf, a Collegium Hungaricum kultúrmenedzsere köszöntötte a nagy számban megjelent vendégeket, és örömét fejezte ki a tekintetben, hogy ismét sikerült megrendezni egy pódiumvitát a Club Pannoniával közösen. A klub elnöke, Radda Marika köszöntötte a tiszteletbeli vendégeket, többek között Dr. Hajas Gábort, Magyarország követét, és Dr. Méhes Mártont, a bécsi Balassi Intézet - Collegium Hungaricum egykori igazgatóját valamint a Club Pannonia tagjait, barátait és minden megjelent vendéget. 
Röviden bemutatta a beszélgetés részvevőit valamint az este moderátorát, az Alkamazott Művészet Múzeumának tudományos munkatársát, a jól ismert zenei menedzsert, Dr. Michael Macek urat.
Aktualitásként Dr. Macek emlékeztetett a 70 évvel ezelőtt lezajlódott tragikus kristályéjszaka bécsi eseményeire, és egy percnyi csendet kért a közönségtől megemlékezés gyanánt. Ezt követően egyenként bemutatta a pódiumvita részvevőit és méltatta jelentőségteljes munkásságukat illetve tevékenységük nagy elismertségét a szakmai világ részéről. A vitazók a következők voltak:
Gottfried Fragner, a Klosterneuburgi Alapítvány kultúrális vezetője
Dr. Rainald Franz, az Alkalmazott Művészet Múzeumának üveg- és kerámiarészlegének gondnoka.
Mádl-Pálfy Lívia, magyar származású osztrák művésznő
Dr. M. Christian Ortner, a bécsi Hadtörténeti Múzeum igazgatója
és Gabriele Proy, kortárs osztrák zeneszerzőnő
A moderátor bevezető kérdései után élénk eszmecsere kezdődött. Egyrészt a hagyományosan irányított múzeumok jelentőségét, másrészt a művészeti munkák digitalicázió révén lehetővé vált prezentációját emelték ki. 
Gabriele Proy zeneszerzőnő azt a véleményt képviselte, hogy ha a művész a saját személyes stílusához következetesen hű marad, akkor a megbízások is jönni fognak ezzel egyidejűleg.
Gottfried Fragnernek az a különleges feladata, hogy a különböző művészeti munkák kiállításat és bemutatását mindig egyházi összefüggésben tegye. Büszkén említette meg az alapítvány néhány nevezetességét (pl. egy csodálatos középkori oltárt), melyek a hozzáférhetőek a nyilvánosság számára. 
Mind Dr. Franz mind pedig Dr. Ortner hangsúlyozták, hogy a mű egy múzeumban tett személyes látogatáson keresztül ragadható meg érzelmi értelemben. 
Természetesen vita tárgya volt a művészet és kultúra finanszírozásának problémája is, illetve említésre került a modern mecenatúra szükségessége. Minden pódiumi vitázó egyetértett abban, hogy mind a személyes múzeumi látogatás, mind pedig a modern technika fontos része a kultúrélménynek. 
Végül a moderátor foglalta össze a véleményeket és dícsérte a vitapartnereket az élénk hozzászólásokért ezenkívül köszönetet mondott a Club Pannonia elnökasszonányak a kiváló szervezésért.
Az időközben előkészített büfénél a vita részvevői és a vendégek még hosszú ideig beszélgettek a témáról. 

 

Aranylanak a halvány ablakok...
Küzd a sugár a hamvazó sötéttel,
fönn a tetőn sok vén kémény pöfékel,
a hósík messze selymesen ragyog. 

S az ónszin égből, a halk éjszakában
táncolva, zengve és zenélve lágyan,
fehér rózsákként hull alá a hó.


Megjelent: Érdekes Újság, 1923

 

Telepy Károly: Téli táj (festmény)

Brahmsot, a neves német zeneszerzőt (1833 - 1897) elbűvölte a magyar népzene és az ú.n. cigányzene szépsége és kifejezőereje. 1869-ben kezdett hozzá magyar nóták komponálásához, és 1880-ban ezt további új darabok követték. 
Brahms egy életen át lelkesedett a magyar zenéért, amely a magyar hegedűssel, Remény Eduarddal való barátságából eredt. 1853-ban egy koncertkörútba kezdtek, amelynek keretében a magyar nóták is műsoron voltak.
 

Brahmsot, a neves német zeneszerzőt (1833 - 1897) elbűvölte a magyar népzene és az ú.n. cigányzene szépsége és kifejezőereje. 1869-ben kezdett hozzá magyar nóták komponálásához, és 1880-ban ezt további új darabok követték. 
Brahms egy életen át lelkesedett a magyar zenéért, amely a magyar hegedűssel, Remény Eduarddal való barátságából eredt. 1853-ban egy koncertkörútba kezdtek, amelynek keretében a magyar nóták is műsoron voltak.
E művek pontos keletkezéstörténetét homály fedi. A magyar táncok első két füzete 1869-ben jelent meg, a harmadik és negyedik kötetet 1880-ban publikálták. Ezek a darabok nem népzenék, hanem népies művek. Brahmsnak velük a következő volt a célja: a magyar zenét a német klasszikus zenéhez akarta hozzáalkalmazni, anélkül, hogy a tartalmat megváltoztatná.  
Van közöttük egy négykezes zongorajáték is, ennek révén a táncok otthon is eljátszhatók voltak. Az első füzetek Brahmsot a művelt, polgári körökben ismertté tették. Utóbbiak számára 1869-ig a Brahms név nem volt közismert. A Magyar Táncok hozzásegítették a zeneszerzőt a hírnévhez.

Források:
Detlef  Krenge: Johannes Brahms - Ungarische Tänze
http://www.br.de/radio/br-klassik/sendungen/das-starke-stueck/starke-stuecke-brahms-ungarische-taenze100.html
Szabolcs - Závodszky: Ki kicsoda a történelemben, 1996
Das ungarische Tanz Nr. 5.
https://www.youtube.com/watch?v=Q6x0CWACz2Q

Két jubileumi év után – 2013-ban 15. alkalommal találkozhattak Bécsben a magyar népzene és néptánc kedvelői, 2014-ben pedig a Napraforgók Táncegyüttes ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját – az idei Táncháztalálkozó gálaműsora a néptánc- és népzenehagyomány generációról generációra történő átörökítésére fektette a hangsúlyt 2015. november 07-én. „Tánc nemzedékeken át”mottóval nagyobb szerepet kaptak a gyerekek illetve az együtt táncoló/zenélő családok. 

Két jubileumi év után – 2013-ban 15. alkalommal találkozhattak Bécsben a magyar népzene és néptánc kedvelői, 2014-ben pedig a Napraforgók Táncegyüttes ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját – az idei Táncháztalálkozó gálaműsora a néptánc- és népzenehagyomány generációról generációra történő átörökítésére fektette a hangsúlyt 2015. november 07-én. „Tánc nemzedékeken át”mottóval nagyobb szerepet kaptak a gyerekek illetve az együtt táncoló/zenélő családok. Az idén öt éves gyermektánccsoportunk, a Napraforgócskák, ez alkalommal közös koreográfiában szerepelt a felnőttekkel – Jánosi Attila és Fehér Noémi „Ha megfogom az ördögöt...” című koreográfiájának a gyerekek tánca adta a keretet. A titokzatos cím amúgy csíkszentdomokosi (Felcsík) táncokat takar, kísért Németh Dénes és zenekara. A házigazdákat az őriszigeti 9 éves prímás, Zsótér Pistike követte, aki széki muzsikával örvendtette meg a nagyérdeműt. Utána a Sepsiszentgyörgyi táncos család, Tőkés Zsolt és Edit, valamint kisfiuk Zsoltika és párja Dezső Tündér Ilona előadásában magyarszentbenedeki (Küküllőmente) táncokat láthattunk. Őket Erdély egyik kiemelkedő cigányzenekara, a Szászcsávási banda kísérte, amely egyben a népzene családon belüli átörökítésének egyik legjobb példája. Ez alkalommal a csávási zenészcsalád három tagja, Csányi Sándor és fiai, Mezei Călin és Alin, képviselte a zenekart. Tündér Ilona egyébként nem csak ügyesen táncol, hanem gyönyörűen énekel is. Az országos népdalverseny második helyezettje a bécsi közönségnek is megmutatta mit tud – spontán kalotaszegi dalokat énekelt a színpadon. Két további családi produkció alatt a közönség szatmári és kalotaszegi táncokban gyönyörködhetett. Az előbbieket Kovács Norbert „Cimbi” és fia Gábor utatták be Tóth Almával. Utóbbiakat a mérai hagyományőrző pár, Muszka György és Ilonka előadásában csodálhattuk meg, akik lányukkal, Boglárkával léptek színpadra. A két produkció között a vendégek igazi premiernek lehettek szem- és fültanúi, hiszen a Napraforgók frissen alakult énekcsoportjának első fellépését láthatták a színpadon. A Dalraforgóknak őrkői cigány dalokkal sikerült feleleveníteniük a Kommandói Cigányfolklórtábor hangulatát, amelyen az együttes néhány tagja augusztusban vett részt. Szintén a nyári tábort idézte a gálaműsor záró száma, melyet Szászcsávási táncok címen Daru Zsolt, Németh Zsuzsanna valamint Tőkés Zsolt és Edit állítottak össze. A Napraforgók Táncegyüttest és a Tőkés családot (beleszámítva természetesen Dezső Tündér Ilonát) a Szászcsávási banda és a Dűvő zenekar kísérte egy fergeteges közös produkcióban. A gálaműsor előtt meg után a Táncháztalálkozó látogatóié volt a főszerep. A gyerek- majd felnőtttáncház alatt élőzenére és hivatásos táncosok, táncpedagógusok instrukciói szerint lehetett elsajátítani egy-egy tánc alapjait illetve bővíteni a már meglévő figuratárat. Ezen kívül – idén először – a bécsi második kerület járókelőit is megleptük egy „flashmob”-bal dél körül a Karmelitermarkton. A THT jó hangulatához nagyban hozzájárultak a büfében árult finomságok is, melyek beszerzését és árusítását tánccsoportunk oszlopos tagja, Mizsei Richárd, szervezte meg jó pár Napraforgós táncos és barátaink segítségével. A mulatás hajnali egyig tartott – reméljük, hogy vendégeink fáradtan, de elégedetten indultak haza!  

A Bécsi Kultúregyesület Délibáb hagyományos gálaestjét 2015. november 28-án rendezte meg a 10. kerületi Találkozások Házában, a „Haus der Begegnungban”. A már 2004 óta minden évben megrendezett gálaesten idén különösen nagy számmal jelentek meg az érdeklődők. Közel 300 vendég tette teltházassá a nézőteret, akiket az est több, mint száz fellépője szórakoztatott. Helmut Windhager, a Bécsi Magyar Kultúregyesület Délibáb vezetője külön köszöntötte a díszvendégeket, az est további részében a rendezvényt pedig Nagy Domonkos moderálta.  
 

A Bécsi Kultúregyesület Délibáb hagyományos gálaestjét 2015. november 28-án rendezte meg a 10. kerületi Találkozások Házában, a „Haus der Begegnungban”. A már 2004 óta minden évben megrendezett gálaesten idén különösen nagy számmal jelentek meg az érdeklődők. Közel 300 vendég tette teltházassá a nézőteret, akiket az est több, mint száz fellépője szórakoztatott. Helmut Windhager, a Bécsi Magyar Kultúregyesület Délibáb vezetője külön köszöntötte a díszvendégeket, az est további részében a rendezvényt pedig Nagy Domonkos moderálta.  
A gálát a Délibáb néptáncosainak Magyarbődi leánytánca, majd csárdása nyitotta meg. A „nagyok” mellett a „kicsik” is felléptek, a kis néptáncos palánták - a Szivárvány Gyermek Néptánccsoport – „Citerabál Somogyból” címmel adtak elő táncokat Piszker Ágnes vezetésével, táncukat pedig a Rézsarkantyú Citerazenekar kísérte. 
Ebben az évben is számos teljesen új koreográfiával készültek a Délibábosok, valamint szebbnél szebb új, eredeti moldvai viseletekben, magyarbődi és szatmári ruhákban léptek fel.  A Délibábnak az új koreográfiák elsajátításában sok kiváló koreográfus segített. Furik Rita, Magyrabődi leánytáncokat tanított be, Linczenbold Maximilián és Szabó Rubinka  Magyarbődi csárdást, Török Sándor és felesége Bors Erika Szatmári táncokat és Bonchidai román táncokat tanítottak be, Ónodi Béla és Éliás Eszter Dél-alföldi, Keltai Gábor és Gyurkó Erzsébet pedig Moldvai táncokat tanítottak a néptánccsoportnak. 
A gálaesten azonban nem csak a néptáncé volt a főszerep, felléptek még népzenészek, énekesek, citerazenekar és a modern tánc is helyet kapott. A Délibábosok mellett felléptek még az est díszvendégei, a Mezőföld Népi Együttes gyermek és felnőtt csoportjai is, akik alapi és galgamenti táncokat adtak elő, a Tarka Barka Népdalcsoport, valamint az egy éve alakult és egyre bővülő Rézsarkantyú Citerazenekar is ismét bemutatkozott az este folyamán. A színes programok között még a moderntánc is helyet kapott, a GodArt „Áramlás” címmel mutatott be koreográfiát. 
A gálaestet táncház zárta, melyet a Délibáb és a Mezőföld Népi Együttes tánccsoportjai tartottak. 
A zenéért ez alkalommal is a Blaskó Csaba, Havasréti Pál és Bobár Zoltán hármas voltak felelősek, akik az egész gála ideje alatt, valamint a táncház során is fáradhatatlanul biztosították a talpalávalót. 
Az  este folyamán előadott táncok eredetéről az előcsarnokban felállított, különböző népi tájegységeket bemutató kiállításból tudhattak meg többet az érdeklődők. A kiállítás mellett a Délibábosok mindennapjairól, eddigi fellépéseiken, táboraikon, próbáikon készült fotóikból készült montázsokkal pedig a tánccsoportot ismerhették meg jobban a látogatók.  
Az elmúlt egy év kemény és fáradságos táncpróbáinak meglett a gyümölcse, a gálaest hatalmas sikerrel zárult, a táncosok szinte sugároztak a színpadon. A táncukat kiegyensúlyozottság, lendület, harmónia és jókedv jellemezte. Öröm volt nézni a táncosokat, amint a gondosan kigyakorolt produkciókat teljes összhangban adták elő a színpadon. 
Az új érdeklődők, táncolni vágyók számára a Délibábosok ajtaja mindig nyitva áll. Idén ősszel is pár új taggal bővültek, akik szorgalmuknak köszönhetően már itt a gálán is felléphettek. 
Most egy kisebb pihenő után legközelebb tavasszal láthatjuk ismét a Délibáb néptáncosait a „Tavaszi Ébredés” címmel megrendezésre kerülő tavaszi rendezvényükön, amelyen más, Bécsben működő magyar néptánccsoport, népdal énekes is vendég lesz.   

A bécsi Magyar Diákok Egyesülete (MDE-VUS), a budapesti székhelyű Külföldön Tanuló Magyar Egyetemisták Egyesülete (KÜMA) és a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület első közös szervezésében szakkollégium és táncház került megrendezésre december 9-én. A hagyományteremtő szándékkal életre hívott rendezvénnyel a szervezők egy, a jövőben megvalósuló előadássorozat alapjait szeretnék lerakni.
 

A bécsi Magyar Diákok Egyesülete (MDE-VUS), a budapesti székhelyű Külföldön Tanuló Magyar Egyetemisták Egyesülete (KÜMA) és a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület első közös szervezésében szakkollégium és táncház került megrendezésre december 9-én. A hagyományteremtő szándékkal életre hívott rendezvénnyel a szervezők egy, a jövőben megvalósuló előadássorozat alapjait szeretnék lerakni.
A helyszínt a bécsi Collegium Hungaricum biztosította az esemény számára, amelyet a Délibáb Táncegyüttes fergeteges moldvai táncokból álló koreográfiája nyitott meg. A résztvevő diákokat, valamint a bécsi partnerszervezetektől, a Club Pannonia-tól, az “Europa”-Clubtól és az AMAPED-től (Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete) megjelent vendégeket Paluska Zsuzsanna, az MDE elnöke, valamint Berényi Levente, a KÜMA bécsi szervezetének képviselője köszöntötte. 
A szakkollégium ebben az értelemben olyan előadást jelent, amely kulturális, közéleti illetve tudományos témában igyekszik szélesíteni a diákok látókörét. A KÜMA első szakkollégiumát még 2013 januárjában Londonban szervezte meg az ottani Hungarian Cultural Centre (HCC)-vel együttműködve. Az MDE mindig is hivatásának tekintette a Bécsben tanuló magyar diákok kulturális szórakozásának biztosítását, ezért a KÜMA-val kötött partnerségi szerződés alapkövét képezte a bécsi szakkollégiumok, előadássorozatok elindítása. A Délibáb Kultúregyesület egész évben táncelőadások, magyar és más nemzetiségek táncaival megismertető táncházak szervezésével színesíti a bécsi magyar kulturális élet palettáját. 
Az előadás témáját a kulturális vállalkozások alkották volna, azonban Molnár Mária művészettörténész, a Collegium Hungaricum igazgatónője a rendezvény napján elhalasztotta előadását, mivel váratlanul el kellett utaznia hivatalos ügyben. Az előadás megtartását így Kilyénfalvi Gábor, a Délibáb Táncegyüttes művészeti vezetője vállalta el, aki által bepillantást nyerhettünk a hegedűkészítés rejtelmeibe. Az érdekfeszítő téma nemcsak a zenében jártas, hanem a laikus hallgatók tetszését is elnyerte, a kérdések záporoztak Gábor felé. 

Rövid szünet után felcsendültek a moldvai népzene ismerős motívumai, és a Collegium Hungaricum nagytermében hatalmas kört kialakítva kezdetét vette a táncház. A moldvai csángók a magyar szóhasználat szerint a Romániában, Moldva tartományban élő magyar nyelvű népcsoport tagjai. Táncaik főként körtáncok, vagy a páros és körtáncok ötvözetei. A táncház-módszernek köszönhetően olyanok is könnyen elsajátíthatják a táncokat, akik először találkoznak a magyar népzenével, néptánccal, hiszen kezdő és haladó táncosok együtt tanulnak meg lépéseket, amely egyúttal összekovácsoló, közösségi élmény is. A tánctanításért külön köszönet illeti Sipos Tibort, valamint a Délibáb Táncegyüttes többi tagját is. Az éjszakába nyúló táncházat az elmaradhatatlan magyar pálinka és zsíroskenyér koronázta meg.  
A szervezők nevében köszönöm Kilyénfalvi Gábornak az előadás megtartását, illetve köszönöm a résztvevőknek, hogy megtiszteltek minket jelenlétükkel, és akár még táncra is perdültek a moldvai dallamok hallatára!   

Nagy sikert aratottak a Logiscool játékprogramozó órái a bécsi AMAPED-ben is. A nagyszámú érdeklődésre való tekintettel a Logiscool munkatársai 2015. november 16-án, hétfőn és 18-án szerdán is elhozták a programozás örömét a gyerekeknek. 
 

Nagy sikert aratottak a Logiscool játékprogramozó órái a bécsi AMAPED-ben is. A nagyszámú érdeklődésre való tekintettel a Logiscool munkatársai 2015. november 16-án, hétfőn és 18-án szerdán is elhozták a programozás örömét a gyerekeknek. 
Az AMAPED-ben közel 20 lelkes gyermek próbálta ki a programozást a Logiscool által biztosított laptopokon. Az oktatók kivetítőn mutatták a lépéseket és minden részletet alaposan elmagyaráztak a gyerekeknek, hogy pontosan értsék mit is csinálnak, illetve mit eredményez egy-egy lépés, kattintás a programban. A gyerekek számára hatalmas élmény volt elkészíteni első saját számítógépes játékukat. A foglalkozás után hosszasan meséltek az új élményekről a szülőknek és tanáraiknak is, és természetesen már otthon is mindenki programozni szeretne.
Miért érdemes a Logiscoolba járni? Miért fontos a programozás tudása?
A gyerekekhez közelálló gyakorlati feladatokkal játszva, könnyen sajátítják el az algoritmikus gondolkodás alapjait. Megtanulnak logikusan gondolkodni és közben észre sem veszik, hogy olyan tudás birtokosai lesznek, ami elengedhetetlen lesz számukra a jövőben. A Logiscool teret ad a kreativitásuknak, ugyanis programozás közben aktívan alkotnak is, nem csak passzív befogadóként használják a számítástechnikai eszközöket. A kurzusokon a gyerekek elkészíthetik saját számítógépes játékaikat, animációikat, applikációkat, zenét és még rengeteg mindent. A Logiscool egy kiváló "befektetés" - a programozási ismeretekkel rendelkezők iránti kereslet hatalmas mértékben növekszik világszerte. Az előrejelzett statisztikák szerint 2020-ra az EU-ban több mint 500.000 betöltetlen állás lesz, amihez nélkülözhetetlen a programozás tudás. Mindenképpen érdemes már gyermekkorban megismerkedni a programozás alapjaival, mert a digitális írástudás egyre inkább a 21. század alapkövetelményévé válik, mint a nyelvtudás napjainkban. 
Előzetes programozási tapasztalat, különleges matematikai tudás nem szükséges hozzá és bármely életkorban el lehet kezdeni.  Aki érdeklődik a jövő tudása iránt, az a Logiscool-ban, illetve megfelelő létszám esetén az AMAPED-ben megkezdheti tanulmányait. Az iskoláról, kurzusokól, téli táborokról további információt a Logiscool weboldalán olvashatnak: www.logiscool.at 

November 20-án, pénteken délután lelkes kis csapat gyűlt össze az Amaped nagytermében, hogy az adventi időszak nyitányaként együtt alkossanak. Vidám beszélgetés közepette szebbnél-szebb adventi koszorúk készültek, hagyományos alapanyagok felhasználásával.
 

November 20-án, pénteken délután lelkes kis csapat gyűlt össze az Amaped nagytermében, hogy az adventi időszak nyitányaként együtt alkossanak. Vidám beszélgetés közepette szebbnél-szebb adventi koszorúk készültek, hagyományos alapanyagok felhasználásával.
Az advent szó jelentése „eljövetel”, és a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza, VII. Gergely pápa volt, aki meghatározta az adventi vasárnapok számát. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. 
A 19–20. század óta szokás adventkor koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyekből minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín. Ezeket a gyertyákat gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, öröm, szeretet. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:

  • Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
  • zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
  • Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya);
  • Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).

Az ünnepet a várakozás, és a készülődés szeretteink, barátaink körében csak még teljesebbé, még szebbé varázsolja. Készítsenek Önök is adventi koszorút, és ha fényképes beszámolónkban valamelyik elkészült remek megnyeri a tetszésüket, megvásárolhatják az Amaped irodájában, a (cím). Ha csak néhány perce van most az ünnepre gondolni, szeretettel biztatjuk a Négy gyertya története című kis írás elolvasására: A négy gyertya története
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy gyertya. Olyan nagy volt a
csend körülöttük, hogy tisztán lehetett érteni, amit egymással beszélgettek. 
Azt mondta az első :- ÉN VAGYOK A BÉKE!  De az emberek nem képesek életben tartani. Azt hiszem, el fogok aludni. Néhány pillanat múlva már csak egy vékonyan füstölgő kanóc emlékeztetett a hajdan fényesen tündöklő lángra. 
A második azt mondta: - ÉN VAGYOK A HIT! Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak. Nincs értelme tovább égnem. A következő pillanatban egy enyhe fuvallat kioltotta a lángot. 
Szomorúan így szólt a harmadik gyertya: - ÉN A SZERETET VAGYOK! Nincs már erőm tovább égni. Az emberek nem törődnek velem, semmibe veszik, hogy milyen nagy szükségük van rám. Ezzel ki is aludt. 
Hirtelen belépett egy gyermek. Mikor meglátta a három kialudt gyertyát, felkiáltott: De hát mi történt? Hiszen nektek égnetek kéne mindörökké! Elkeseredésében hirtelen sírva fakadt. Ekkor megszólalt a negyedik gyertya: Ne félj! Amíg nekem van lángom, újra meg tudjuk gyújtani a többi gyertyát. - ÉN VAGYOK A REMÉNY! 
A gyermek szeme felragyogott. Megragadta a még égő gyertyát, s lángjával új életre keltette a többit. 
Add, Urunk, hogy soha ki ne aludjon bennünk a remény!
Hadd legyünk eszköz a kezedben, amely segít megőrizni gyermekeink szívében a Hit, Remény,Szeretet és Béke lángját!  

2015. december 18-án került sor az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete és az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala által közösen kiírt „Magyar motívumok nyomában Ausztriában” című fotópályázat eredményhirdetésére, és ünnepélyes díjátadójára a Collegium Hungaricum nagytermében. A pályázatokat egy öt tagú szakmai zsűri bírálta el, melynek tagjai: Mentsik Szilvia, az AMAPED elnöke, Czyzyk László, az „Europa” - Club fotósa, Fiedler Éva hivatásos fényképész, valamint Keller Rita és Miklós Tünde, a Petőfi Program ösztöndíjasai voltak.

2015. december 18-án került sor az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete és az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala által közösen kiírt „Magyar motívumok nyomában Ausztriában” című fotópályázat eredményhirdetésére, és ünnepélyes díjátadójára a Collegium Hungaricum nagytermében. A pályázatokat egy öt tagú szakmai zsűri bírálta el, melynek tagjai: Mentsik Szilvia, az AMAPED elnöke, Czyzyk László, az „Europa” - Club fotósa, Fiedler Éva hivatásos fényképész, valamint Keller Rita és Miklós Tünde, a Petőfi Program ösztöndíjasai voltak.


Hosszas egyeztetés után megszületett a végeredmény. 
    I. helyezett: Orcsik Nóra
    II. Magyarics Dávid
    III. Gutschelhoffer Rudolf            
    Különdíjas: Anda Emma


A három további pályázó, Moser Petra, Fonacsek Angelina, és Vízi Nóra színvonalas, szép munkájáért oklevélben és tárgy jutalomban részesült. 
Az ünnepélyes díjátadóra az AMAPED szervezésében megrendezett adventi Kaláka koncerten került sor, december 18-án, szombaton este hat órakor, a Collegium Hungaricum nagytermében, melyre a nevezők páros belépőjegyeket kaptak az AMAPED felajánlásából. A helyezettek, valamint a különdíjas többek között a Mathias Szamos Konfiserie (a bécsi Szamos Cukrászda) exkluzív ajándékainak örülhettek. Ezúton is köszönjük szépen az igazán gondosan összeállított, és gyermekszívnek édes csomagokat a fotópályázat fő támogatójának, a bécsi Szamosnak. Emellett minden pályázó könyvjutalomban, és egyéb tárgyjutalomban részesült. Az eredményhirdetés ideje alatt a közönség kivetítőn nézhette meg a beérkezett pályaműveket. A díjakat Mentsik Szilvia, az AMAPED elnöke adta át, aki elmondta, hogy a fotópályázat új témával folytatódik majd az új esztendőben is.   

Az eseménydús november után a december a Napraforgók Táncegyüttes számára is az adventi előkészületek jegyében telt. December 4-én megrendeztük az idei utolsó táncházunkat a Collegium Hungaricumban. Ez alkalommal a mosonmagyaróvári Sárarany zenekar gondoskodott a talpalávalóról, a táncokat Viszló Bálint és Böhm Kitti tanították. Természetesen most is gyerektáncházzal kezdtük a műsort. 

Az eseménydús november után a december a Napraforgók Táncegyüttes számára is az adventi előkészületek jegyében telt. December 4-én megrendeztük az idei utolsó táncházunkat a Collegium Hungaricumban. Ez alkalommal a mosonmagyaróvári Sárarany zenekar gondoskodott a talpalávalóról, a táncokat Viszló Bálint és Böhm Kitti tanították. Természetesen most is gyerektáncházzal kezdtük a műsort. Ezalatt Bálint és Kitti olyan jól begyakorolták tanítványaikkal a mikulásváró dalokat, hogy a Mikulás meg is jelent, szaloncukorral jutalmazva legkisebb vendégeinket. A felnőtteket eközben krampuszok várták a büfében pálinkával és egyéb finomságokkal. December 15-én sor került az együttes hagyományos karácsonyi ünnepségére, melynek keretében a tánccsoport minden tagja –sorsolás alapján – meglep egy másik tagot egy kreatív ajándékkal (ez a szokás németül „Engerl-Bengerl” avagy „Wichteln” néven ismeretes). A zenés/táncos/énekes produkcióknak örülünk a legjobban, így idén hallhattunk többek között egy klarinét és tangóharmonika duettet, nyírségi népdalokat és egy ABBA-számot is! Az ajándékátadást és mulatozást szokás szerint a Napraforgók Egyesület közgyűlése előzi meg. Idén új elnököt és alelnököt választottunk, mivel eddigi elnökünk, Orbán-Németh Zsuzsanna, és alelnökünk, Koleszár Balázs, úgy döntöttek, hogy átadják pozícióikat. Helyükre Németh Júliát és Kalmár Esztert választottuk, akik eddig is sokban segítették az elnökség munkáját. Zsuzsi ezentúl művészeti vezetőként fogja kísérni a Napraforgók tevékenységét. Köszönjük Zsuzsinak és Balázsnak eddigi fáradhatatlan munkájukat, Júliának és Eszternek pedig sok sikert kívánunk új tisztségeikben! 

Közelgő események:
2016. január 12, kedd: Toborzó próba – szeretettel várunk minden érdeklődőt!
2016. február 12, péntek: CIMBALIBAND koncert és táncház a Collegium 

olaj vásznon

1880

45 x 80 cm

2015. december 05-én, szombaton délután több, mint 200 vendéggel megtelt a bécsi Collegium Hungaricum előadóterme és előcsarnoka az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületének Mikulás Ünnepsége alkalmából. Nagy volt az érdeklődés a rendezvényre, melyet az is igazolt, hogy már majdnem egy héttel előtte minden jegy elkelt. Az ünnepségen a bécsi 72.számú Széchenyi István Cserkészcsapat is igen nagy létszámban volt jelen. Több, mint kétszáz szülő hozta el gyermekét egy nagyon kellemes és vidám Mikulás műsorra, ahol minden gyermeknek alkalma volt találkozni magával a Mikulással is.  
 

2015. december 05-én, szombaton délután több, mint 200 vendéggel megtelt a bécsi Collegium Hungaricum előadóterme és előcsarnoka az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületének Mikulás Ünnepsége alkalmából. Nagy volt az érdeklődés a rendezvényre, melyet az is igazolt, hogy már majdnem egy héttel előtte minden jegy elkelt. Az ünnepségen a bécsi 72.számú Széchenyi István Cserkészcsapat is igen nagy létszámban volt jelen. Több, mint kétszáz szülő hozta el gyermekét egy nagyon kellemes és vidám Mikulás műsorra, ahol minden gyermeknek alkalma volt találkozni magával a Mikulással is.  
Az ünnepséget az AMAPED elnök asszonya, Mentsik Szilvia nyitotta meg, majd ezután színpadra lépett Francesco a bohóc, aki mókás előadásával sok mosolyt csalt a gyermekek arcára. Ezt követte a Győri Nemzeti Színház színészeiből alakult színi társulat, a HOLD Színház „Mikulás Família” című darabja. Az előadás több mesét is feldolgozott, mindet a téli évszak, a Mikulás és a Karácsony ünnepei köré fűzve. Az előadás rendkívül mozgalmas volt. A műsor különlegességeként maga a krampusz vonta be a gyerekeket is a műsorba. Minden jelenethez jól kigondolt feladatok tartoztak, amelyek megoldásában mindig más-más gyerekek segíthettek, így szinte minden gyermek legalább egyszer a színpadra léphetett. Például a gyerekek segítettek többek között rénszarvasnak öltözve szánkót húzni, szorgos kis hét törpeként ajándékokat csomagolni a Mikulásnak, meleg levegőt csinálni, hogy senki se fázzon vagy éppen Holle-anyónak kirázni a párnáit. A sok gyermeki mosoly és kacagás mind azt bizonyította, hogy nagyon jól érezték magukat a gyerekek, akik között voltak olyan picik is, akiknek ez volt az első Mikulás Ünnepségük és a Télapót is most látták először. Így kimondhatatlan öröm volt a műsor végén magától a Mikulástól átvenni a Mikulás-csomagot, aki minden egyes gyermeknek egyesével adta a kezébe az ajándékot. Ennek gördülékenységében a 72.számú cserkészek is segítettek. 
Akik már átvették a csomagot és a Mikulással és Francescoval a bohóccal is lefényképezkedtek, azokat a Kilyénfalvi Gábor és Piszker Ágnes és segítői által biztosított büfé finomságai várták, valamint az AMAPED kollégái által készített puncsok is kellemes frissítői voltak az estének. A szendvicsek, sütemények és frissítők mellett lehetőség volt a beszélgetésre, ismerkedésre is. Az előtérben – mint mindig – most is Gellér Mária árulta a szebbnél szebb Kalocsai hímzett ruhákat, karkötőket, sálakat és egyéb kiegészítőket, melyek kiváló ajándékok Karácsonyra is.  
Az ünnepség nagyon családias hangulatban zárult, a műsor után sok szülő maradt még beszélgetni, a gyerekek pedig addig játszottak és új barátokat is szereztek. Később mindenki hazaindult, mert még sok-sok kis csizmát kellett kifényezni estére a Mikulásnak. 
Az AMAPED Karácsonyi műsorral is készül, melyre maga a KALÁKA együttes fog eljönni december 18-án, pénteken. 

Bécsi Magyar Kultúregyesület Délibáb 2015. december 12-én, szombaton tartotta meg hagyományos Karácsonyi Ünnepségét. A rendezvényt az Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezetének elnöke, Steip Ferenc nyitotta meg, aki üdvözölte a vendégeket és egyesületi tagjait, a Bécsi Magyar Kultúregyesület Délibábot, annak vezetőit és táncosait, valamint a Bécsi Magyar Munkásegyesületet is. Köszönetet mondott a tagszervezeteinek ez évben is kimagasló teljesítményéért, a 2015-ös évben elért eredményeikért. 

Bécsi Magyar Kultúregyesület Délibáb 2015. december 12-én, szombaton tartotta meg hagyományos Karácsonyi Ünnepségét. A rendezvényt az Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezetének elnöke, Steip Ferenc nyitotta meg, aki üdvözölte a vendégeket és egyesületi tagjait, a Bécsi Magyar Kultúregyesület Délibábot, annak vezetőit és táncosait, valamint a Bécsi Magyar Munkásegyesületet is. Köszönetet mondott a tagszervezeteinek ez évben is kimagasló teljesítményéért, a 2015-ös évben elért eredményeikért. A nyitóbeszéd után a Rézsarkantyú citerazenekar játszott és énekelt, majd a Piszker Ágnes vezette Szivárvány gyermek néptánccsoport kis néptáncos növendékei énekeltek. A kisebbek után természetesen a „nagyobbak” is felléptek, majd sor került a Karácsonyi ajándékok kiosztására nemcsak a tagszervezeteknek, hanem a gyerekeknek is. Az ünnepség családias és meghitt hangulatát a közös kézműveskedés és mézeskalács készítés tette mozgalmasabbá, ahol 14-17-óra között karácsonyfadíszeket készítettek csuhéjból és különféle természetes anyagokból, a foglalkozást pedig mézeskalács készítéssel és sütéssel zárták. A szervezők az ezt követő gyermek táncházra invitálták a kisebbeket, majd egy rövid vacsora után 20-órától kezdetét vette a Karácsonyi Táncház. A terem két végében felváltva zenéltek a Rézsarkantyú citerások, valamint a Nyári Balázs és Rácz László vezette vendég zenészek, az egyre növekvő létszámú érdeklődők megállás nélkül táncoltak, az újonnan érkezők pedig folyamatosan csatlakoztak hozzájuk. A felnőttek között ott táncoltak a fáradhatatlannak látszó kicsi néptáncos gyerekek is. Nem telt el sok idő, mire teljesen megtelt a Délibábosok Jagdgasse-i próbaterme, ahol a jó hangulatról a zenészek és a táncosok egyaránt gondoskodtak. 
A jókedvnek tényleg csak az idő és a kifulladás szabott határt, bár a vendégek még így is hajnalig ropták a táncot. 

A Kaláka együttes szívhez szóló és szórakoztató koncertjével zárta az idei évet az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete, 2015. december 18-án, a  bécsi Collegium Hungaricum nagytermében.
Az AMAPED idei évi utolsó nagyszabású rendezvénye, a Kaláka adventi koncertje este hat órakor kezdődött. A jegyek már elővételben elfogytak, közel kétszáz felnőtt és gyermek várta izgatottan, hogy az együttes színpadra lépjen. 
 

A Kaláka együttes szívhez szóló és szórakoztató koncertjével zárta az idei évet az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete, 2015. december 18-án, a  bécsi Collegium Hungaricum nagytermében.
Az AMAPED idei évi utolsó nagyszabású rendezvénye, a Kaláka adventi koncertje este hat órakor kezdődött. A jegyek már elővételben elfogytak, közel kétszáz felnőtt és gyermek várta izgatottan, hogy az együttes színpadra lépjen. 
A Kaláka együttesről: A Kaláka együttes 1969-ben alakult Budapesten. Verseket énekelnek, és népzenét játszanak saját feldolgozásban. Muzsikájuk sokszínű, és a versekből következően sokstílusú. Az egyéni hangzást a négy énekhang, a klasszikus és népi hangszerek együttes játéka adja. A kaláka szó jelentése erdélyi népszokás: közös munka. Eredetileg házépítést jelentett. Az Kaláka együttes tagjai és hangszereik: Becze Gábor: nagybőgő, gitár, Gryllus Dániel: furulyák, citera, pánsíp, klarinét, tárogató, Gryllus Vilmos: cselló, gitár, charango, koboz, doromb, Radványi Balázs:mandolin, 12 húros gitár, ukulele, cuatro, brácsa, kalimba. A Kaláka együttes 2000. március 15-én, 30 éves jubileuma alkalmából Kossuth-díjat kapott, 2004-ben Prima Primissima kitüntetést, 2014-ben pedig Magyar Örökség Díjat”
Mentsik Szilvia, az AMAPED elnöke köszöntötte Molnár Máriát, a Collegium Hungaricum igazgatónőjét, dr. Smuk Andrást, az „Europa” - Club elnökét, Radda Istvánt, a Kerekasztal elnökhelyettesét, Fábián Ádámot, a bécsi magyar nagykövetség képviseletében, a bécsi magyar Széchenyi István Cserkészcsapat megjelent tagjait, valamint az egybegyűlt vendégeket. 
A koncert kezdete előtt sor került a „Magyar motívumok nyomában Ausztriában” című, az egyesület által októberben meghirdetett fotópályázat díjátadójára. Ezt követően a Kaláka együttes foglalta el a színpadot. A Kaláka együttes karácsonyi hangversenyének kerete a betlehemes játék volt. A műsorban elhangzottak magyar és más nemzetiségű karácsonyi népdalok, régi egyházi énekek, karácsonyi versekre írott Kaláka dalok. 1987 óta járnak a Kaláka-betlehemesek adventkor „házról-házra”, templomról-templomra, iskoláról-iskolára, színházról-színházra. Minden évben néhány napot határon túli magyarlakta vidéken töltenek, így az eddigi hatszáz karácsonyi előadás harmada Erdélyben, a Partiumban, Kárpátalján, Vajdaságban, a Felvidéken, Burgenlandban, Szlovéniában, a horvátországi Baranyában és Csángóföldön volt. Most pedig Bécsben, a Collegium Hungaricumban. A közönség, korosztálytól függetlenül egyaránt élvezte a koncertet. A műsor végeztével CD vásárlásra is lehetőség volt, melyet az együttes tagjai kérésre dedikáltak.  

2015. december 17-én este Bécsbe, az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületének központi irodájába érkezett a Felvidéki Civil Együttműködési Karaván, amely Kárpát-medencei magyar települések, illetve civil szervezetek összefogásával jött létre.

2015. december 17-én este Bécsbe, az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületének központi irodájába érkezett a Felvidéki Civil Együttműködési Karaván, amely Kárpát-medencei magyar települések, illetve civil szervezetek összefogásával jött létre.
A körút három szervezet, az Európai Dél-Alföldi Regionális Alapítvány, a Pannon Regionális Alapítvány, valamint a Regionális Fejlesztési Alapítvány együttműködésével valósult meg, és indult útjára. A Karaván tagjai között erdélyi, vajdasági, felvidéki, délvidéki és magyarországi résztvevőket egyaránt találhatunk.
A Felvidéki Civil Együttműködési Karaván december 17-én, este hét órakor érkezett bécsi állomására, az AMAPED központi irodájába, azzal a céllal, hogy a részt vevő szervezetek bemutatkozzanak, és beszélgessenek a jövőbeni együttműködési lehetőségekről. Minden találkozó közös pontja az együttműködési lehetőségek megbeszélése mellett a magyar identitástudat ápolása.
A körút szervezője – a Nemzeti Együttműködési Közösség  koordinátora, Ferenczi Ildikó szerint a magyar identitás megőrzése, a szórványban élők „védelme“, és segítése a kultúra által, valamint a nyelv megőrzése és ápolása nagyon fontos feladat. "Sok rendezvényen voltunk már, ahol kiderült, hogy a szórványból érkező magyarok az anyanyelvüket már nem igazán tudták használni, így a táboraink, a rendezvényeink nagy segítséget jelentenek számukra"
Az érkezőket az AMAPED képviseletében Vighné Horváth Zsuzsa tanárnő, a találkozó bécsi koordinátora köszöntötte, majd a Délibáb néptánccsoport táncosai, Kilyénfalvi Gábor és Piszker Ágnes adtak elő egy rövid műsort. Ezt a vendégek képviseletében Tóth Ugyonka Frigyes, Garamvölgyi Anett, Páli Tibor és Szalma Imréné viszonozta. Frigyes a Halleluja című dalt énekelte el gitárkísérettel, Anett és Tibor (a szegedi Terebes együttes tagjai)  kobzon játszottak és énekeltek, majd Ady Endre: Karácsony című versét hallgathattuk meg Szalma Imréné Vali mama tolmácsolásában. 
Ezt követően jó hangulatú, kötetlen, informatív és előre mutató beszélgetésbe kezdtek a jelen lévők. Szóba került többek között a közös táborok szervezésének lehetősége, valamint a Petőfi Sándor Program is. Miklós Tünde, a Magyar Állam Petőfi Sándor Programjának bécsi ösztöndíjasa részletesen ismertette a program történetét, az ösztöndíjasok feladatát, valamint a kitűzött a célt, amely nagyrészt a Karaván körútjával azonos, azaz a magyar identitás megőrzése, a magyar nyelv, kultúra és hagyományok őrzése a szórványban. A résztvevők valamennyien egyetértetek abban, hogy a kezdeményezés jó és szükségszerű, valamint reményüket fejezték ki, hogy folytatódik az ösztöndíj program a későbbiekben is. 
A találkozó végén pogácsával és punccsal kínáltuk a vendégeket, majd a viszontlátás reményében áldott karácsonyt, és közös eredményekben is bővelkedő boldog új évet kívánva köszöntünk el a Felvidéki Civil Együttműködési Karavántól. 

 

Karácsonykor


Soha szebben még nem harangoztak 
kis falumban, mint szent karácsonykor. 
Ölelkezett Ég a földdel mostan 
és tarkállott a sok nép az úton. 
A templomban szépen énekeltünk: 
„Megszületett Isten Fia nékünk!” 
A szentbeszéd ünnepélyes hangja 
imáinkkal a magasba szárnyalt. 
Úgy éreztük: Isten kezét fogjuk 
s megtelt szívünk szent bizonysággal. 
Szólt az ének. Ó, hogy énekeltünk: 
„Megszületett Isten Fia nékünk!” 

Forrás:
www.szepi.hu / Szegedi Piaristák (vers)
www.ppek.hu / Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (vers)
mek.oszk.hu / Országos Széchényi Könytár, 
Magyar Elektronikus Könyvtár (életrajzi adatok)

2015. december 13-án, vasárnap, 17 órától az "Europa"- Club és az Ausztriai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat istentiszteletre, majd adventi hangversenyre hívta azokat, akik az ünnepi készülődés közepette megpihenni vágytak néhány órára testben és lélekben.
 

2015. december 13-án, vasárnap, 17 órától az "Europa"- Club és az Ausztriai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat istentiszteletre, majd adventi hangversenyre hívta azokat, akik az ünnepi készülődés közepette megpihenni vágytak néhány órára testben és lélekben.
Advent harmadik vasárnapján már jóval öt óra előtt megtelt a bécsi első kerületi református templom. A padokban gondolataikba mélyedten üldögélő emberek lélekben már a közelgő ünnepre készültek. Jól esett ez a békés, várakozásteljes feszültséggel átszőtt csend a nagyváros fahéj illatú nyüzsgése után. A pontosan öt órakor kezdődő istentiszteletet Karvansky Mónika református lelkész celebrálta. A mise közben az egyházi énekeket a mosonmagyaróvári Halmos László Énekegyüttes tolmácsolásában hallhattuk. Az énekegyüttes 1989 októberében alakult, a Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesület zenei szekciójaként. Halmos László nevét (Győrben élt zeneszerző) 1991-ben vették fel, az idős mester hozzájárulásával. Repertoárukban főként egyházi jellegű művek szerepelnek, hiszen fellépni elsősorban templomokban van lehetőségük. Az énekegyüttes minden olyan meghívásnak szívesen tesz eleget, ahol lehetőségük nyílik a kórusirodalom egy-egy remek alkotásának bemutatására úgy, hogy ez elveikkel és céljaikkal megegyezik. 
Az adventi mise részeként Farkas István, a mosonmagyaróvári Piarista Általános Iskola és Középiskola nyugalmazott igazgatója, piarista atya, elgondolkodtató és szívhez szólóan szép ünnepi beszédet mondott az egybegyűlteknek. 
Farkas István 1967-ben érettségizett a kecskeméti Piarista Gimnáziumban, augusztusban belépett a Piarista Rendbe, és 1975-ben itt tett örök fogadalmat az ifjúság nevelése mellett. 1976 májusában pappá szentelték.  A katolikus hit oktatásáért, a közösségek létrehozásáért és ápolásáért, a hitélet fáradhatatlan és szeretetteljes szolgálatáért 2011. augusztus 20-án Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki.
„Gyermekkorom karácsonyai személyiségem fundamentumához tartoznak. Minél több év suhan el fölöttem, annál fontosabb, hogy adventben visszataláljak karácsony titkához. Ha ez elmarad, beteljesedik rajtam Albert Einstein szava: „Aki a titokra nem tud néma ámulattal rácsodálkozni, az lelkileg halott (...).Az ajándékozás értékére, művészetére Isten tanít meg, amikor karácsonykor a Betlehemi Gyermekben nem kevesebbet, mint önmagát ajándékozza nekünk. A betlehem jászla elé térdelve fogadást teszek: nem hamisítom meg szeretetem. Nem spórolom ki magam kapcsolataimból.” - mondta el beszédében az atya.
A mise közben többször gyönyörködhettünk orgonaszólókban, és elhangzott Ady Endre: Karácsonyi rege című verse is. Végül megismerhettük az énekegyüttes tagjait, akik igazi ünnepi hangversennyel örvendeztettek meg bennünket. Befejezésképpen az „Europa” - Club elnöke, Smuk András szólt a jelenlévőkhöz. Elmondta, hogy rendezvényekben gazdag, örömteli esztendőt zár a szervezet 2015-ben. Kifejezte reményét, hogy a 2016-os esztendő hasonlóan eredményes lesz, és jövőre is sokszor gyűlhetünk majd össze, hogy minőségi időt tölthessünk el együtt. Ezt követően Karvansky Mónika a gyülekezet nevében meginvitált bennünket a kisterembe, ahol üdítő, és a gyülekezet lelkes tagjai által sütött karácsonyi bejgli mellett beszélgethettünk egymással. Békés és ünneplőbe öltözött lélekkel köszöntünk el egymástól advent harmadik vasárnapjának estéjén. Hálás köszönet ezért a szervezőknek.  

 

A szentség tova tűnt már, 
s róla gondolataink is,
a durva föld fogsága
győzedelmeskedik mindenütt.
S körülöttünk, az elmékben sem,
nincs már tudás mennyről, csak a 
goromba anyag, mely szellemünket
hideg, lelketlen tömegként öleli körül.
Mégis öröm honol bensőm várában,
mert azon estén nem szalasztám el
a fényt s az örök csodát.

2015. december