A Himalája magyar remetéje

 „Kőrösi Csoma Sándor élete időrendi és geográfiai kontextusban” címmel szervezett előadást az EUROPA-Club a bécsi Collegium Hungaricumban szeptember 20-án, csütörtökön 19 órától. Dr. Kubassek János nemzetközi geográfus, múzeumigazgató múltunk legendás alakjának, Kőrösi Csoma életművének lelkes kutatójaként és tisztelőjeként beszélt a „székely-magyarról Erdélyből”.

Elsőként Smuk András, az EUROPA-Club elnöke köszöntötte az előadót és a résztvevőket, majd Bárány Anzelm, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója mondott néhány szót, vezette fel az előadás témáját.

     

Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, a tibeti-angol szótár megalkotója volt. A szegény székely család fia olyan gazdag szellemi örökséget hagyott ránk, amely ma is népeket és kultúrákat köt össze. A legnagyobb magyar világvándor példája a hétköznapokban is ösztönző erőforrást jelent.

Dr. Kubassek János remek érzékkel fonta egybe Kőrösi életét és útját saját tanulmányútjainak és életének magával ragadó, humoros, tanulságos és ugyanakkor megdöbbentő jeleneteivel, anekdotáival, találkozásaival, kihívásaival és sikereivel. Dr. Kubassek geográfus-tudománytörténész, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója bejárta azokat a távoli tájakat, amelyek hajdan az őshazakutatási tervektől ösztönzött vándor munkálkodásának színterei voltak. A tibetológia atyjaként emlegetett Kőrösi Csoma munkásságának legfontosabb helyszíneit, Zangla és Phouktal távoli kolostorait gyalogszerrel kereste fel a Nyugati-Himalája könyörtelen sziklabirodalmában.

     

A Himalája magyar remetéje című könyvében Dr. Kubassek Kőrösi Csoma Sándornak a pályafutását követi nyomon. A székelyek szentjeként tisztelt világvándor utazásait és munkásságát idézi fel a bölcsőhelytől, a háromszéki Csomakőröstől a sírig, az indiai Dardzsilingig. Az életrajzi monográfia negyedszázados kutatómunka gyümölcse. Eredeti források, korabeli levelek, cikkek, grafikák, saját fényképfelvételek teszik hitelessé a művet.

Előadása végén Dr. Kubassek azt is elmesélte, miként mentett meg és állíttatott méltó helyre több Kőrösi Csoma-szobrot, emléktáblát, ezzel is bemutatva a XX. század különböző korszakainak viszontagságait. Az előadás végére mindenki számára világossá vált, hogy Kőrösi Csoma Sándor az egyetemes tudomány halhatatlanjai közé tartozik.

Végül a részvevőket kisebb fogadás várta, 1-1 pogácsa, szendvics és pohár bor elfogyasztása mellett lehetőségük volt kérdezni is az előadótól, aki készséggel válaszolt minden érdeklődőnek.

Szöveg és fotók: Fazekas Csilla

Szeptember-November 2018,