Mindörökké Júlia Bécsben

A Soproni Petőfi Színház a bécsi Collegium Hungaricumban mutatta be a „Mindörökké Júlia” című színpadi játékot. A társulat az „Europa”-Club partnereként nagy sikerrel vendégszerepelt a fővárosban. Az október 5-i bemutatóval elsősorban a fiatalokat szerették volna megszólítani.

A nézőket elsőként Smuk András, az „Europa”-Club elnöke köszöntötte, majd Pataki András, a darab rendezője, a Soproni Petőfi Színház igazgatója beszélt az előadásról, melyet Júlia naplójából, levelezéséből, versekből, újságcikkekből állítottak össze: „Egy nagyon izgalmas vállalkozás, hiszen fiktív tartalom nincsen benne. Minden kimondott szó, dokumentum. Főleg egy kiterjedt levelezést használtunk fel és legfőképp Szendrey Júlia naplóját. Persze vannak benne versek, újságcikkek, mindenféle anyag, de egy beírt szó sem”. Molnár Anikó és Papp Attila kétszemélyes színpadi játéka tehát Petőfi Sándor feleségét, Szendrey Júliát állítja a középpontba.

      

A tudatunkban igen egyoldalú kép él Szendrey Júliáról: olyan nőalaké, aki hálátlanul, de pontosan teljesíti be a Szeptember végén című Petőfi-vers látomásos jóslatát az eldobott özvegyi fátyolról. Pedig 1850 tavaszán maga Júlia is följegyez a naplójába néhány sort: „Élni akarok, meg akarom kísérteni a boldogság nélküli életet. (...) Mi áron? Mi következéssel? Jaj nekem! és ezerszer jaj!”

     

Az eredeti szövegekből építkező színpadi játék ennek a fényből az árnyékba zuhanó életútnak – az elmagányosodás, a kitaszítottsággal együtt járó önvád, s ugyanakkor a lelki gazdagodás és kiteljesülés útjának – a foglalata, olvasható az előadás műsorlapján.

A rendező-színházigazgató elsősorban a fiatal korosztálynak ajánlja az előadást: „Nagyon fontosnak tartom, hogy minél többen lássák, mert hátha felhajtó erővel bír a szellemi igényesség vonatkozásában is a nézőkre, különösen, ha az adott korosztály megtalálja a saját problémáit benne”.

A darabban megformált Petőfiről Pataki András elmondta: „Nem az általánosan felfogott forradalmi arcélt szeretnénk megrajzolni Petőfi vonatkozásában, hanem egy emberarcú Petőfit tudunk rajzolni.”

     

A felnőtt nézők számára Szendrey Júlia ábrázolása miatt lehet érdekes a darab, akit a rendező szerint többnyire elítélt az utókor: „Hogyha figyelembe vesszük, hogy Petőfi halálát követően Szendrey Júlia mit és hogyan élt át, és ha tisztában vagyunk ezekkel a helyzetekkel és eseményekkel, akkor teljesen világosan rájöhetünk arra, hogy Szendrey Júliát nem kritizálni, hanem meglehet, hogy talán még inkább dicsérni kellene” – mondta Pataki András.

ORF alapján

Szeptember-November 2018,